Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
Itt emiitjük meg a Vollmül 1er-féle miraculumnak rendezését is, amelyet az újromantikus német szerző dolgozott fel, monumentális pantomim-látomását azonban Reinfiardt készítette. /Az eredetileg középkori flamand legendát G. Keller és Maeterlinck is fölhasználta, novella- illetve dráma-változatukban./ A Staud Géza által is idézett Ernst Stern leirását olvasva az előadásról, valóban "érthetetlennek látszik, hogy ez a legrosszabb operaszövegnek is beillő szörnyűséges giccs miért aratott olyan elképesztő sikert, s miért tartják számon még ma is, mint Reinhardt pályájának legnagyobb sikerét." 75 A Nyüván az magyarázza, hogy a dráma leirt betűje holt , mig a színpadi játékban megelevenedik a fantázia segitségével, mely a drámai cselekményt megjeleníti. A bibliai történetek példabeszéd-szerü feldolgozásai, néha az idézésig pontos megjelenésben /mintha a Bibliából kitépett lapok keringtek volna a századvégen/, szinházban, könyvben hirdették azt: a fajta "regényességet" is - a naturalizmus egyre nagyobb térhóditása közben. Ilyen Rostand evangéliumi játéka, A samarjay asszony ./Telkes Béla már 1907-ben lefordította bemutatták a Várszínházban 1920-ban./ Már szóltunk a világirodalomban divatos legenda műfajáról, mely a színpadon R. Voss Szőke Katalin jának szinvonalat jelentette, tehát jóval alatta marad a novellában /Ke lier tői A. Erance-on át Kiplingig/ müveit változatainak. Ilyen verses legenda-féléje Gárdonyinak is az Ygazság a földön 76 / 0 /1896/, amely a Margit legendából regényesitett Isten rabjai mellé aligha állitható. Igaz, Gárdonyi kevésbé volt költő /bár irt verseket is/, mint regényíró. Ám drámában /amely műfajban a népszínműből népdrámát teremtő kísérletező-kedvét néha siker honorálta/, "a mese és a legenda világát ostromolva" 76 /** megteremti a Karácsonyi álom cimü versesnépies "álomjátékát", betlehemesét. /Igaz, ő operettnek szánta./ Annak bizonyítására, hogy ez a betleheraezés nem speciális magyar találmány ekkor, álljon itt csupán egyetlen adat: Housman Betlehem jenek Craig által rendezett betleheme se. /1901; Gárdonyi müvének bemutatója; Í902; Laurence Housman müvéé, amely
