Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

meg akarták zenésittetni, - ugyanezen cikk azonban az Anti­goné-előadás megzenésítéséről is megemlékezik, mely kb. egy évtizeddel korábban volt. A másik, hogy mulatságos dolgokra is bukkan az ember. A Magyar Szemle 1891. május 10-i számában egy Bubicsné Ipolyi Gizella nevíi hölgy, - ki feltehetően addig nem sokat foglal­kozott ókori irodalommal és mitológiával - hosszú és roman­tikus cikkben panaszolja el, micsoda csalódás volt neki, hogy "a régi Hellasz ragyogó fénye, mosolygó derült világnézete után vágyva", sietett megnézni a tragédiát, szemlélni benne az igazi, a tiszta emberit, - s hogy előadás után milyen csa­lódottan távozott, mert szivét "megrázta az a rémitő szen­vedély, mely Elektra lényéből felé tört". S hosszan elemzi, hogy szerinte hogyan kellett volna Elektrának viselkednie... A harmadik, ami emlitésreméltó, ugyancsak humoros, csak­hogy ez nem akaratlan humor, mint az előbbi, hanem szándékos. Rákosi Jenő a Képes Családi Lapok 1891. június 14-i számában egy verses paródiát tesz közzé az Elektráról , amely nem túlsá­gosan Ízléses ugyan, de igen mulatságos. Még elő is adták a Népszínházban. A "mykenei udvarban" játszódik, vagyis egy budapesti nagy ház udvarában, s hősei s hősnői: a házmester­család és a cselédség köréből kerülnek ki. A paródia nyomról­nyorara követi a tragédiát. Elektra házmesterleány, aki a lép­csőházban lezuhant apjáért akar bosszút állni, az édesanyján. A nevelő jön Oresztész hamvvedrével, vagyis az öreg csizmadia­legény a kancsóval, melyben Oresztésznek fél füle és lajbi­jának a pityke je van. Elmondja, hogy Oresztészt verekedésért elvitte a rendőrség, Klütaimnésztra örül a munkakerülő fiá­tól való megszabadulásnak. - Elektra gyűlöli anyját azért is, mert az elcsábította tőle a cipész Aigiszthoszt. Oresztész meg­jelenik, a mulatságos vita után teljes a happy-end: Aigiszthosz elveszi Elektrát, Püladész Khrüzothemiszt, az Öreglegény /Ne­velő/ pedig a házmesternét. És a "mü" hejretyutyutyuval vég­ződik. Végül - ahogy egyes kritikák nagy dicsérettel már emiitet­ték, s még olvasunk is róla, - megjegyzendő, hogy a müvet Csiky Gergely kiválóan fordította magyarra, s hogy ez volt a 9o

Next

/
Oldalképek
Tartalom