Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)
DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/
meg akarták zenésittetni, - ugyanezen cikk azonban az Antigoné-előadás megzenésítéséről is megemlékezik, mely kb. egy évtizeddel korábban volt. A másik, hogy mulatságos dolgokra is bukkan az ember. A Magyar Szemle 1891. május 10-i számában egy Bubicsné Ipolyi Gizella nevíi hölgy, - ki feltehetően addig nem sokat foglalkozott ókori irodalommal és mitológiával - hosszú és romantikus cikkben panaszolja el, micsoda csalódás volt neki, hogy "a régi Hellasz ragyogó fénye, mosolygó derült világnézete után vágyva", sietett megnézni a tragédiát, szemlélni benne az igazi, a tiszta emberit, - s hogy előadás után milyen csalódottan távozott, mert szivét "megrázta az a rémitő szenvedély, mely Elektra lényéből felé tört". S hosszan elemzi, hogy szerinte hogyan kellett volna Elektrának viselkednie... A harmadik, ami emlitésreméltó, ugyancsak humoros, csakhogy ez nem akaratlan humor, mint az előbbi, hanem szándékos. Rákosi Jenő a Képes Családi Lapok 1891. június 14-i számában egy verses paródiát tesz közzé az Elektráról , amely nem túlságosan Ízléses ugyan, de igen mulatságos. Még elő is adták a Népszínházban. A "mykenei udvarban" játszódik, vagyis egy budapesti nagy ház udvarában, s hősei s hősnői: a házmestercsalád és a cselédség köréből kerülnek ki. A paródia nyomrólnyorara követi a tragédiát. Elektra házmesterleány, aki a lépcsőházban lezuhant apjáért akar bosszút állni, az édesanyján. A nevelő jön Oresztész hamvvedrével, vagyis az öreg csizmadialegény a kancsóval, melyben Oresztésznek fél füle és lajbijának a pityke je van. Elmondja, hogy Oresztészt verekedésért elvitte a rendőrség, Klütaimnésztra örül a munkakerülő fiától való megszabadulásnak. - Elektra gyűlöli anyját azért is, mert az elcsábította tőle a cipész Aigiszthoszt. Oresztész megjelenik, a mulatságos vita után teljes a happy-end: Aigiszthosz elveszi Elektrát, Püladész Khrüzothemiszt, az Öreglegény /Nevelő/ pedig a házmesternét. És a "mü" hejretyutyutyuval végződik. Végül - ahogy egyes kritikák nagy dicsérettel már emiitették, s még olvasunk is róla, - megjegyzendő, hogy a müvet Csiky Gergely kiválóan fordította magyarra, s hogy ez volt a 9o
