Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

A Hét 1891, 2. számában arról ir a kritikus, hogy az Elektra második előadására már napokkal az előadás előtt nem lehetett jegyeket kapni, ami ékesen szóló tanúsága annak, hogy a Nemzeti Színháznak már rég nem volt akkora pénztári sikere, mint amilyenre ezzel a klasszikus darabbal tett szert. A kritikus szeretné, ha ebből a jelenségből a közönség kiválóan fejlett müizlésére lehetne következtetni, "de minden arra mutat, hogy ezt a szenzációs eredményt nem az isteni Sophoclesnek, hanem Jászay Mari asszony phenomenális sikerének kell tulajdonítani. Az újságok leirták, a akik a premieren ott voltak elbeszélték, hogy a nagynevű tragika ebben a darabban csodadolgokat müvei, hogy ugy jajveszékel, átkozódik, ujjong, tombol és gyászol, mint ez még

'noch nicht da gewesen', - következésképp ezt a nevezetes dolgot meg nem nézni lehetetlen annak, aki Budapesten valamelyes társaságban forog, s aki hozzá akar szólni a conversatiók közös tárgyaihoz, ama thémákhoz, amelyekről mindenütt beszélnek." Sajnos, - állapítja meg a kritikus, - azok, akik e célból csodájára járnak Jászay Mari asszonynak, legnagyobb részt ugy jönnek ki a színházból, hogy nem tudják, mit láttak; s "Elektra csodáiéin^ nagy tömege tudna ugyan egyet-mást mondani azokról az első minőségű jajveszékelésekről, melyeknek hallgatója volt, de annál kevesebbet arról, hogy tulajdonképpen mi is van ebben az Elektrában." Aztán arról ir a kritikus, hogy a nézők nagyrésze nem ért a klasszikus irodalomhoz, s a párisi Odéon-szinház mintájára conférence-okat kellene rendezni, vagyis felolvasásokat a darab előtt. "Ha Elektra előadását Gyulai Pálnak vagy Beöthy Zsoltnak ily conférence-a vezetné be: a nézők nagy tömege nemcsak a Jászay Mari asszony alakitását csodálná meg, hanem bizonyára jóval több élvezetet találna magában a darabban is, s jóval több okulást meríthetne ezekből az Ünnepi estékből, mint igy." Ugyancsak A Hét következő, 1891. 3- számában is szó van a darabról. Mégpedig épp arról, hogy még mindig és mindenütt csak Elektráról van szó, előadásain ismét tele van a nemzeti s ugy látszik lesz a következőkön is, mert egyelőre az "ó-kori sensatiós dráma előadására nem lehet jegyeket kapni. S mond-