Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

ják még, hogy a föld méhe nem rejt kincseket! íme egy kincses láda, mely ezer esztendőkig volt a földbeásva! Csak ki kel­lett kaparni onnan, s aranyai újból meghozzák interesüket. Mint a Ptolemeusok gabonája, mely ezer évekig hever a sir­boltban eltemetve, s mikor onnan ismét termo talajba jut, kicsirázik és kalászokat hajt: ime, a sokáig felejtett ó-kori sensatiós darab is, visszaadatván rendeltetésének, gazdag terméssel fizeti az ügyes vállalkozók fáradságát. Ezt csinál­ják utána a solid és tartós Sophoclesnek: Dumas, Echegaray vagy Sudermann!" Dr. Adolf Silberstein, - a maga korának ismert iro­dalmi alakja, - már emiitett, kiváló elemző kritikájában hosszan értekezik a darabbal és előadásával kapcsolatos prob­lémákról is, melyeket itt azonban röviditve és tömöritve em­iitünk csak. Neki is az a véleményé, hogy a három előadás vá­ratlanul érte a közönséget s problémákat okozhatott még a müveit nézőknek is. Szükséges lett volna itt a francia udva­riasságra, mellyel ezeken a "conférence v *okon, szabadeloadá­sokon, szellemes beszélgetéseken világosítják fel a közönsé­get az irodalmi irányzatok és események fontosabb szempont­jairól és vonásairól. <l Itt nálunk is akadnak férfiak, akik szellemes és tartalmas beszélgetéssel világosítanák fel a kö­zönséget, és van közönség, aki szivesen tanulna szórakozva. Egy ilyen konferencia megvilágíthatta volna a problémákat, melyek abból adódtak, hogy a trilógiát Racine, Sophokles és Goethe müveiből állitották össze. Mert pl. Klytemnestra Sophokles müvében azzal indokolja férje meggyilkolását, hogy a férj megölte leányukat, Iphigeniát, - mig egy nappal előbb, Racine müvében, a "meggyilkolt" Iphigenia vidám eskü­vőt ünnepelt a görög tábor legerősebb hősével. Ez olyan ri­kitó disszonancia, mely feltétlen magyarázatot kivan, külön­ben a néző megzavarodik," - irja a kritikus. Ugyanilyen rikí­tó disszonancia az is, hogy még a Sophokles-rajongókat is el­ijeszti a mü végén az, hogy ott az egész egy mészárlás! komé­diává válik, anya és mostohaapa elesnek a gyermeki csapások nyomán, a két testvér olyan grimaszokat vág, mint egy szabad­jára eresztett hiénapár, - ilyen brutálisan nem végződhet egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom