Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Csiky Gergely: A proletárok /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/

száz forint értékűnek tartja Timót Pál látogatását. Megindul a tisztogatás, a vén Mosolygónak is segítenie kell. Szellőznek, porolnak. Az Özvegy tompult idegei galvanizáltan mozognak. Sürög, forog, lármázik, ablakot nyit, hányja a palaczkból az eczetet a padlóra, hogy szobájában előbbkelő illat áradjon. Ekkor érkezik meg a birkakereskedő, kit a darab hősei mindannyian drámai áldozatmarhának szemeltek ki. Kamilla azonnal a 'vértanú özvegye' lesz; gyengéd, szelid, szemeiben nemes lemondás, mely a pirositó tüzénél kétszeresen megható. Timót Pált egészen lebilincseli az előkelő hölgy. ...Az estély előkészületei megint sikerült genre-képre szolgáltatnak alkalmat. Pühöz-fához szalad az özvegy kölcsönért, itt tányért, evő eszközt, ott lámpát petróleummal együtt kér kölcsönbe. A mészáros, a fűszeres is ostromállapotba tétetik. Az alatt Borcsa szolgáló a bérét, a házmester a lakáspénzt követeli. Kamillában fölébred a boheme genieje és győzedelmeskedik végre az ezer akadályon. Az estélyre megjelennek azok, kiktől a derék ezredesné a lámpát, teritőt, poharat, stb. kölcsönözte: Tulipán szabó és neje. Ott van Bankó Béni ci-devant földbirtokos, ugyanaz, kinek Bencze a feleségét eladta, most hivatal-aspiráns, régész s ünnepi bankettek rendes tagja. Üres óráiban a makaó-bankot tartja. ...Lehetetlen elmondanunk a sok episodistikus vonást, melylyel a szerző a durva konfliktust élvezhetővé tudja tenni. Pel-feltűnik a szinen a nyelves, jószivü szolgáló, Borcsa alakja, Mosolygó, a vén prókátor, ki bár Írásban vette, hogy gazember, a hamis okmányok között még nem kérgesedett meg egészen* Sortes a szive, mint az álla, ütött-kopott ember, de megváltásra képes. De annyira elnyütte már a bün, a nyomor, hogy most valószínűleg a pohárka köményest is jobban szereti. A darabnak egyik legpompásabb genre-alakja. Majd Tulipán, a müveit szabó is betánczol, s viszjkmár az áldozatot esküvőre. ...Irén csak most tudja meg, mily gálád játékszer volt mások kezében; a visszatérő Darvas keserű szemrehányásaiból érti csak meg helyzetét. Ékszereit odadobja Bencze lába elé.