Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Csiky Gergely: A proletárok /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/

Budapesten. Beszélnek róluk és lövik őket. A főkapitány proklamácziőt nyomat ki ellenük, melyben inti a tisztességes közönséget, hogy maradjon otthon, ha majd arra kerül a sor, hogy a proletárok ellen megkezdődik az utczai harcz. Rettentő küzdelem lesz az. A vér épen ugy fog patakzani, mint a petroleum. Házak kigyúlnak maguktól, tornyok leomlanak, föld megnyílik, s esetleg látni fogjuk a poklot a megrepedt aszfalton keresztül! Ilyen tableaut igér nekünk a főkapitány prok lamácziója. Szemben e rémes stylgyakorlattal Franki Leo, ex-communard miniszter megvető mosollyal kijelentette, hogy a proletárok szeretik ugyan a gesztenyét, de nem kikaparni, hanem megenni, s legyen nyugodt Budapest, - majd tudják ők, mikor kell csapra verni a pteroleumot. Minden más darabot féltenék hasonló disputák közt, kivéve a Proletárokat

. A Proletárok akarata ellenére alkalmi darabbá vált, mely beillik a szituáczióba. Ha most akarnának először bemutatni valami görög tárgyú drámát vagy egyéb, ideálisabb tárgyú darabot, azt ajánlanám Paulainak, halassza el az előadást akkorra, mikor a kedélyek lecsillapodnak s a hangulat alkalmasabb lesz az aesthétikai szép élvezésére, melyhez a léleknek bizonyos nyugalma, harmóniája kell. A Proletárokat ellenben most adatnám elő, mégha későbbre tűzték volna is ki első előadását. Szerencsés czim és jellemző tárgy! Arról az osztályról mutat képet, mely setéten emelkedik ki a társadalom titkos rétegeiből, s iszonyú mementokat vág az" emberiség szeme közé, valahányszor egy fokkal magasabbra tolja fejét. Bármint borzad a közönség e rémalaktól, kíváncsiságát nem győzheti le vele szemben s mohón kapkod az alkalom után, hogy megismerkedjék mystóriumaival. A közönség ebben a részben hasonlít a hajdankor! tudóshoz, ki fölmászott az* Aetnára s belenézett forrongó kráterébe a kitíRrés közvetlen pillanata előtt, annyira nem tudta fékezni kíváncsiságát, mely erősebb volt benne a halálfélelemnél. Csiky darabja a magyar proletár-világból állit elénk alakokat. Ebben hát nincs meg a szorosan vett szoczial-demokrácziai elem, mely nemzeti jelleget nem tür és általános koz-