Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Csiky Gergely: A proletárok /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/

hanem szemenszedett gazemberek. A fő személy Szedervári Kamilla, egy furfangos csaló, ki az emberek jóhiszeműségéből üzletet csinál. Kiadja magát hol egy honvéd-^rértanú özvegyének, hol másnak; okiratokat hamisittat és jegyzőkönyvet vezettet azokról, kiket egyszer megfogott hálójában. Jobb keze, levelezője és közvetítője egy vén prókátor, Mosolygó Menyhért, kinek fejére husz év előtt kimondták a szilencziumot. Házának barátja Zátonyi Bence, ki atyjától nemes levele mellé csak igényeket örökölt s naplopó élete költségeit oly módokon szerzi be, melyek gazságával szemben a törvény tehetetlen; úgyszólván feleségeivel kereskedik. Elveszi őket, s ha valaki belójök szeret, jó pénzért hajlandó visszaadni szabadságukat. Igy váltotta meg tőle Bankó Eéni is Elzát, mikor még gazdag ember volt. De már elprédálta vagyonát s feljön Pestre tudósnak és kártyásnak. Ez az életkeresete, a mivel kenyerét szerzi, amaz a hiúsága, a mivel dicsekszik. Felesége is méltó hozzá s Zátonyi iskolájához. Pénzvágya egy valóságos rablótársaság szövetségébe vonja, mely érdekeinek egy ártatlan leány jó nevét és boldogságát akarja feláldozni. Egy gyermekszerep is van a darabban, valamennyi között a legviszszataszitóbb. Mosolygó növendéke, ki nemcsak gazdája szavajárásán gazembernek szokta nevezni magát, a miben még lenne valami komikus naivitás, hanem a koraérett vásottságnak olyan gazdag rendszerét mutatja be, mely a jóérzést sérti. Az elsorolt alakokban van valami rideg igazság, de igen kevés művészi enyhület. Fojtó, nehéz levegő vesz körül bennünket, s azon a kis nyilason, melyet Irén meg Darvas Károly alakja képez, nem látszik be annyi a tiszta kék égből, a mennyi e vigasztalan szürkületet csak némileg is megvilágíthatná. Ha az iró igazolni akarná tárgyát, bizonyára a jellegzetességre, az igazságra hivatkoznék. Ennek azonban ily uralkodása már kockáztatja a művészi tényezők egyensúlyát. A másik baj, mely már nem magából a realizmusból folyik, hanem ennek külföldről hatásából, hogy a bemutatott képeken, alakokon, érzésekben kevés a sajátosabb magyar vonás. Azonban másik oldala is van a dolognak. Mig az életkép-