Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

hatok, még több olyan tulajdonságom van, mikkel 10 év előtt még nem birtam és miket meg kell vele ismertetnem. Kérem ezért Nagyságos, Méltóságos és Tekintetességedet, hogy nevét ti velem közölni kegyeskedjék. Jászai Mari. 2. /'1891, Budapest. Hát nem felel a Tek. ur? - arra akar ingerelni, hogy durva legyek és aztán mondhassák quittek vagyunk? Igy nem számolunk. ... Kérem, hogy mondja meg a nevét annak a nyomorult gyáva, jellemtelen rongynak, aki asszonyi voltomat álnév alatt ugatja, de kiállani fél, mert szimatolom már, hogy nem férfi, hanem szoknyás! Szoknyás a nyomorult, még pedig kétszeresen: az egyik szoknya diktálta, a másik szoknya kiirta, - Hát Ön mi? Aki kiadta? Ön? Akit az egész világ ugy ismer, mint aki csak a tehetetlenséget szokta előretolni és a tehetséget mindenütt, minden alakban gyűlöli. - Különben nekem mindegy, - én soha, sem az ön, aki már elég gátat vetet utamba az életben, - emlékszik Antigonéra? - de az ön és az önhöz hasonló nagyságok dacára élek, sőt vagyok, nem szorulva az életben senki pártfogására. Soha! Nekem mindegy, én semmitől sem riadok vissza, mit veszthetek, de megtudom, hogy ki az a maga dugdosott petiteje. Meglehet, hogy egy nagyot kacagok, vagy egyet köpök mikor megtudom, mert én nem akarok egyebet megtudni, mint azt, hogy nem-e egy bizonyos egyéntől jött ez a szenny, - akire gyanakszom. Ha nem az, akkor egyet füttyentek rá és önnek hagyom a kedvest. Jászai." 3. /"1891. február 3. Budapest. Nagyságos Ur! Miután komolyan kezd beszélni erről a szenynyes dologról, tehát én is ugy: először is kijelentem, hogy kritikaszámba nem veszem azt a hülyeséget, ami az ön lapjában ellenem okádtatott, hanem a legaljasabb orvtámadásnak személyem, mint asszony ellen; másodszor, hogy semmiféle elégtételre nem számitok, ilyenre nem szorultam. Ha semmit sem érek, pusztuljak a föld színéről, ha pedig van valami értékem, azt nem az ön közlönye fogja nekem adni, vagy visszaadni. 11 éves koromtól fogva marakodom az élettel