Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Taxner-Tóth Ernő: Vörösmarty útja a Nemzeti Színházhoz

Az 1825-ös országgyűlésen a kérdés Ismét elékerült, s Boráros János pesti köret késznek mutatkozott akár előjogok adására le, ha a magyar színjátszás biztosítani tudja azt az üzleti hasznot, amit a város polgársága a színházba befektetett tőkéje ellenében várt. A pesti polgárság azonban - egyelőre - szivesebben járt a német színházba, s Így a magyar szinjátszoknak még mindig nem volt kellő számú és anyagi erejű közönsége. A magyar szinház kérdése tehát úgy merült föl, hogy csak jelentős anyagi áldozat árán lehet megteremteni. A kérdés az volt, ki vállalja ezt az áldozatot. Pest város polgári logikájával a nem adézé magyar nemesség a maga feudális fölfogását állította szembe. Eszerint Pest az országos kereskedés hasznán - azaz a magyar földbirtokosokon - gazdagodott meg, illő tehát és igazságos, hogy vagyonából a köz javára a magyar nyelv ügyére - adakozzék. A reformkor kibontakozásával éppen ennek a kereskedés - és általában a polgári foglalkozások - hasznát erkölcstelennek bélyegző maradi szemléletnek kellett háttérbe szorulnia ahhoz, hogy a polgárosulás szükségességének fölismerésével együtt a megyei nemesség meghozza a magyar Nemzeti Szinház megteremtéséhez szükséges anyagi áldozatot. II. "A nemzeti újjászületés Írói úgy beszélnek a színészetről, mint a melyet a más európai nemzeteknél divó szokás szerint kell meghonosítani... Az 1790-ik év szinészeti kezdeményezésének csak egyetlen körülmény kedvezett. Egyedül az iskolai drámák évszázados divatja tette lehetővé, hogy a világi szinjáték létesítése nem ütközött elháríthatatlan, egyhamar le nem győzhető akadályokba."** Bayer József e megállapításából általában csak az elsőt szokás figyelembe venni: a magyar szinjátszás ügye szerves része volt az általános kulturális fölemelkedésünkért vivott harcnak. Ennek következtében a szin játszás ügyét elsődlegesen politikai kérdésnek tartották. Fon tossági sorrendben ezután következett, hogy a színjátszást a magyar nyelv használatának, terjesztésének és müvelésének has