Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Elbert János: A világ drámairodalma a Nemzeti Színházban

vezte. Ugyanabba az irányba mutat De Rojas spanyol amorf tragi, komédiájának, a Ce le st inán ak francia példát követő késői felíe­dezése, sőt bizonyos értelemben a környező országoké drámavilá­gából a reneszánszkori horvát Drzic Dundo Maroje-jának vásárian komédiázó kedvű szinpadra állítása. Az igazság ugyan megkívánja annak elismerését is, hogy ezeknek az előadásoknak bizonyos ér­telemben hagyománya Gellért Endre negyvenes évekbeli Sheridan­rendezése: A tragédia próbája , amely akkoriban alig kapott vissz­hangot, de amely a groteszk, tragikomédiáé hangok előtérbe ke­rülése idején a szinház törekvéseinek fő vonalába kerülhetett volna. A klasszikus bemutatók sorából az első időszakban kiemelke­dik még Lope de Vega és Schiller nagy sikere. Egyrészt a közön­ség széles köreihez közelitett klasszikus élvezet példái ezek az előadások /már csak előadás számukkal, közönségösszetételük­kel is/, másrészt a színészi alakitások - sajnos illékony, ne­hezen elemezhető-szépség-varázsa felől jellemzi a hatást, a ne­mes színészi hagyományok, kiérlelt szerepformélások, közönség­nyiigöző pillanataira emlékeztetnek. Még az un. régi jó iskola tündöklése ez. Lope de Vega A kertész kutyájáb an aratta egyik nagy késői sikerét Bajor Gizi, a Schiller féle Ármány és szere­lem nagy alakitások egész sorával él emlékezetünkben. Nagy Pé­ter pontosan jellemzi az előadás titkát "Gondosan összecsiszolt kiváló alakitások harmóniájával ért el felejthetetlenül egysé­ges hatást". És érvényes erre az előadásra is Ungvári Tamás meg­állapítása; "Az ötvenes évek derekáig egy ujrafelfedezett rea­lizmus jegyében születtek máig is megmagyarázhatatlanul jelen­tős előadások". S itt nemcsak az "ujrafelfedezett realizmus" hangsúlyos, hanem a "megmagyarázhatatlanság" is. /Molnár Gál Péter Gellért Endréről szóló Emlékpróba c. könyvében ujabban a mimografusi krónikás-töredékek széles rekonstrukcióját végzi el, másutt visszaemlékezek szentelnek oldalakat Bajor Gizi vagy Somlay Artúrról. Mégis, akár személyes emlékeinkkel megtámogat­va is ma már nehéz volna választ adni rá, hogy a részletek ki­dolgozottságán - ahogy Molnár G. Péter fogalmazza: "a jelene­tekből építkezésen" - kivül mi adta azoknak az előadásoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom