Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Dr. Cenner Mihály: Arcok a múltból

Szendrey Júlia

/, a Lear király első bolondja, a Hamlet címszerepe, Folilla /Moréto: Donna Dianna

/. Egyéb, híresebb szerepei a Nemzeti Színházban Trill báré /Herczeg: Kék róka

/. Mario /Niccodemi: Hajnalban - délben - este

/. Zátonyi Bence /Csiky: Proletárok

/. Kényesi /Kisfaludy Károly: Csalódások/

. De Ryons /Dumas: A nék barát.1 a

/* 1946-tól a Madách Szinházban játszott. Itt kapta a Kossuth-dijat és a Kiváló Művész kitüntetést. 1962-ben halt meg. 1937-ben a Nemzeti Szinház örökös tagja lett. A Nemzeti Szinház stílus-alakitó nagy színészeinek sorát két olyan színész vázlatos életrajzával zárjuk, akik pályájuk során más színházakban is sikerrel szerepeltek, de visszatérve a Nemzeti Színházhoz, pályájukat végül is itt fejezték be. TÍMÁR JÓZSEF -et /1902-1960/ egy évi Szinművészeti Akadémiai tanulmánya után Hevesi Sándor szerződtette a Nemzeti Színházhoz 1924-ben, s a szinház tagja maradt 1950-ig. 1951-től 1958-ig a Madách Szinházban játszott, %

élete űtolsé két évadját 1959-60-ban ismét a Nemzeti Szinház kötelékében töltötte. Karcsú, izmos alakja és meleg, férfias hangja szinte ellentétben voltak könnyed, lebegő járásával és arcának puha berendezésével. Látszólag könnyen vette birtokba szerepeit, s a szinpadi nehézségeket könnyen győzte le. Egyaránt otthonosan mozgott kosztümös szerepekben és modern társadalmi drámákban. Huszonnyolc kisebb Shakespeare szerep után jutott el a felszabadulás után Antonius, illetve Othello szerepéig. A fejedelem /Vörösmarty: Csongor éa Tünde

/, Orin /Ç'Neill: Amerikai Elektra

/. Orestes /Szophoklész: Elektra

/ után játszotta el Németh László VII. Gergely

ének cimszerepét, amely számára a nagy színészek közé való beérkezettséget jelentette. A Bánk bánb

an Ottó, majd Biberach, Az ember tragédiájá

ban egy csomó kis szerep után Lucifer, Németh László Villámfénynél cimü drámájában Nagy Imre ós a Papucshős Holly Sebestyénje, továbbá Teleki László Kegyenc

ében Petronius és a Faustb

an Mefisztofelesz jelentenek határköveket Timár művészetében. Ide sorolhatjuk Tolsztoj: Az élő holttest Fegya alakítását is. A Madách Színházban töltött 7 év is Tímár sikereinek soroza-