Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 6. (Budapest, 1980)
Budai Katalin: Drámai monológ és szereplíra /Robert Browning/
tátott szépség, melyen csak igy lehet úrrá: találkozik.' Az utolsó tiz sor hozza a változást. Egy fordulatból fény derül a látogató kilétére. Ez a nem várt helyzet átminósiti, helyesebben elmélyíti a hercegről kapott benyomásunkat. Akivel ugyanis együtt róják a termeket, s akinek a kissé leereszkedő stilusú előadás szól, nem más, mint a jövendőbeli hozományát tárgyaló küldöttség egyik tagja. Igy a tárlatvezetés egyúttal figyelmeztetés is az új asszonynak: milyen viselkedés tiltott e falak között, mitől érdemes óvakodni. Ezzel lesz teljes a kor s a lélektani képlet. A büszke, teljhatalmú herceg egy valamivel nem boldogult: felesége mosolyával. Az minden kedvességért kijárt, s nem kizárólag ura számára volt fönntartva. A megbántott férj csak a leckéztetésre gondolt, de még az is méltóságán alulinak számitott. Nyilvánvaló, hogy nem csak feleségét irigyelte másoktól, hanem annak kapcsolatteremtő képességét is. Az emberi melegségre, a kicsiny dolgokhoz való érző odafordulásra képtelen herceg eltorzitja, felnagyítja a megaláztatást, hogy aztán annál kegyetlenebbül torolhassa meg. Nem egyszerűen patologikus eset, szadista vagy cezaromániás. Akkor a vers illusztratív esettanulmány lenne. Reneszánsz gátlástalan főúr, akinek helyzetéből is adódik, milyen megoldásokkal próbál gátat vetni kisebbségi szorongásainak. A rang, a cim megengedi, hogy az új asszony, de ha kell, még többen is osztozzanak hasonló sorsban. Ismét hangulati váltás: a bőszült kifapadásnak nyoma sem marad, mikor a lépcsőn lefelé haladnak már. Újra művészbarátként lépked, akinek számára az igazi érték a festett aszszony, ugyanúgy, ahogy a fókát szeliditő bronz Neptun-szobor. A csendes alkotások engedelmesek. Csakhogy a dráma kulcsa magában a képben van elrejtve: az élőt sugározza vissza, nem hazudik. Browning elmélyülten tanulmányozta a reneszánsz műalkotás-elméletet. Másik hires monológjának főszereplőjével Era Eilippo Lippivel igy foglaltatja össze meggyőződését:
