Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 6. (Budapest, 1980)

Robert Brustein: A lázadás színháza /ford. Földényi F. László/

iben feloldódva az Istenség felé törekednek. A kora tizenki­lencedik századi drámairónak, Georg Büchnernek - a modern eg­zisztenciális dráma ősének - a pályája jellemző erre a fejlő­désre: rövid ideig radikális messianisztikus lázadó volt, majd ezt követően, meggyőződve arról, hogy az emberi cselekvés hi­ábavaló, a történelem szörnyű fatalizmusa alá beszorult ember­ről ir. Büchner a maga korában különleges figura, de fejlődé­sében osztozik velünk. Strindberg pl. egzisztenciális lázadó­vá válik, miután az Inferno-krizis borzalmai meggyőzik arról, hogy hiú dolog megpróbálni Istenné válni; végsÓ darabjaiban O'Neill messianisztikus követeléseit egzisztenciális felhívás­sá változtatja át; és még Shaw megmerevedett mosolya mögött is felfedezhető az egzisztenciális lázadás- Sőt, Brecht korai da­rabjaiban is az egzisztenciális lázadás alkotja az alapot, és ez vonatkozik Pirandello drámáira is. És William, Albee, Gelber és Pinter darabjai mögött is az egzisztenciális lázadás az uralkodó impulzus - nem beszélve Beckettről, Ionescoről és az egész "abszurd színházról". Az egzisztenciális lázadás az önmagából kifordult és rot­hadásnak induló romantikát képviseli. Szélsőségesen lenézi a messianisztikus eszméket, egyáltalán nem hisz a messianiszti­kus individualizmusban, ám az egzisztenciális lázadó mégis ma­gán viseli a régi radikális követelések nyomait. Újromantikus ő, aki a lét ellen dühöng, szégyelli emberi mivoltát, és magá­nak a testnek a révén lázad. Az egzisztenciális dráma egyik legerősebb megkülönböztető jegye a húshoz való viszonya, ami többnyire a trágya, sár, hamu és fekália képei révén mutatko­zik meg a felbomlás és széthullás állapotában. Strindberg, akit egzisztenciális darabjai során "az élet mocska" gyötör, a vi­lágot szeméthalmokkal és trágyadombokkal azonosítja, és úgy ér­zi, hogy Swedenborg Ti ágyapoklába van bebörtönözve. Brecht a Baal-ban az embert "egy latrinán zabáló teremtménynek" nevezi, miközben kirohan "a Jói ten ellen", aki a húgycső s a nemi­szerv összekapcsolásával egyszer s mindenkorra alaposan jelle­mezte magát". Shawnak az ember fizikai természetén való szóra­kozása csupán elleplezi az azzal kapcsolatos swifti ellenérzé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom