Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Pelle János: A francia felvilágosodás színháza

tosabb jellemzőit, a jellemektől a kosztümökig, a cselekmény szerkezetétől a díszletekig. A legfontosabb kérdésben, a szinház szerepének értelmezésében Diderot, bár nyomatékosan hangsúlyozza az új műfaj erkölcsi nevelő hatását, tapintatosan védelmébe veszi a szinmüvészetet Rousseau radikális bírálatával szemben: "A kötelesség éppoly kimeríthetetlen forrása a drámai költészetnek, mint a nevetséges vonások vagy a bűnök. A nemes célzatú, komoly szinmüvek világszerte közkedveltek voltak és lesznek mindenkor, de különösen azok egy romlott erkölcsű nép körében. A szinház megszabadít a gonosz emberek társaságától, kik az életben körülvesznek. Ott leljük fel azokat, akiknek körében élni szeretnénk; s olyannak látván az emberi fajt, amilyen, megbékélünk vele." /23/ Ez a drámaesztétikai felfogás árnyaltabb az "erkölcsi haszon" leegyszerűsítő elméleténél, s bizonyos teret enged a valóság ábrázolásának. Diderot a Törvénytelen fiú tapasztalatán okulva megpróbálta összeegyeztetni az erkölcsi mondanivalót a drámai cselekménnyel, s igy jutott el addig az úttörő következtetésig, hogy "nem szavakat - benyomásokat akarunk a színházból magunkkal vinni". /24/ Olyan történelmi helyzetek ábrázolásának szükségességét is felveti, melyek kifejezhetnék a forradalomra készülő harmadik rend elszántságát, az abszolutizmussal kötendő mindenfajta kompromisszum elutasítását . A jelenet, melyet felvázolj Szókratész halála; nem véletlen, hogy két évtizeddel később David, a forradalom festője éppen ezt a témát festette meg. Diderot nagyszerűen sejtette, hogy a polgári heroizmus lehetősége korának legizgatóbb kérdése. Csak abban tévedett, hogy a citoyen . erkölcs szinpadi ábrázolását vélte a polgári dráma kizárólagos feladatának. A patetikus antikvitás szelleme ugyanis csak az idő dimenzióját kiiktatva, egyszeri állapotként ragadható meg, úgy, ahogy David festményein látható. A szinpadi cselekménynek azonban' fejlődnie kell, a hősöknek mozogniuk, élniük kell a szinpadon. A szinház a mindenkori valóságot tükröző művészet, nem sugározhat ellentmondásmentes eseményeket. Ennek a követelmény-