Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Pelle János: A francia felvilágosodás színháza

vezhető. "Minden erkölcsi tárgyú műben megkülönböztetünk két végletet és egy középutat, ügy tűnik, hogy mivel minden drá­mai cselekmény erkölcsi tárgyú, kell lenni egy középutas mű­fajnak és két végletesnek. Az utóbbiakkal rendelkezünk, ez a komédia és a tragédia. De az emberre nem jellemző sem az örö­kös fájdalom, sem az örökös Öröm. Van tehát egy pont, mely ugyanakkora távolságra van a komikus, mint a tragikus műfaj­tól." /10/ Ezen a ponton található a polgári dráma, melyet Dorval ko­moly műfajnak nevez. Tárgya "egyszerű, polgári otthonba illő, s a való élethez közelálló kell, hogy legyen, erkölcse pedig általános és erős"• Az erkölcsi mondanivaló teszi szükségessé a monológokat, melyek a komoly műfajt megkülönböztetik a ko­médiától, melyben "a monológok ritkák és rövidek", továbbá meghatározza a polgári dráma cselekményének ritmusát is: "a mozgalmasság szinte mindig árt a méltóságnak; ezért kerülni kell, hogy a főszereplő lendítse előre minduntalan a cselek­ményt". /11/ "Ezután a hivatásokat kell bemutatni" Diderot drámaesztétikájának leghíresebb tétele tagadja, hogy az új műfajnak jellemeket kellene színpadra állitania, s helyettük az egyes hivatásokat, társadalmi szerepeket / conditions / ajánlja. "Mostanáig a komédiában elsősorban a jellemek ábrázolásával törődtek, a hivatás csak amolyan ki­egészítő kellék volt; ezután a hivatásokat kell bemutatni, s a jellemeknek kell kiegészíteni őket. Eddig a jellemek vitték előre a cselekményt, melyek általában a helyzetek révén mu­tatkoztak meg, s a helyzetek rabjai voltak. Ezentúl a hivatás, a kötelesség, az ebből adandó előnyök és hátrányok szolgálnak majd a müvek alapjául. Ugy tűnik, hogy ez a forrás terméke­nyebb, kiterjedtebb és hasznosabb, mint a jellemeké." /12/ Lessing, aki nagyra becsülte Diderot-t, a drámáinak hosszú életet jósolt a német színpadokon, e kérdésben vitába szállt vele. A Hamburgi dramaturgia 86. számában elismerte, hogy Palissot, az Enciklopédisták ellenfele jogosan bírálta Diderot esztétikájának ezt a sarkalatos tételét. Lessing Diderot sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom