Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)
Nyerges László: Goldoni színházi reform-poétikájának jellemzői
szó, egyszerű emberek is. Az ösztönzést ehhez a megfigyeléshez Goldoni polgár-Gzemlélete, társadalmi hovatartozásának tudata és annak felismerése adja, hogy kortársainak, polgári-népi figuráinak szinpadi megjelentésével társadalmi igényt elegit ki. Az életsorson belül a figyelem, mellyel évtizedeken keresztül az olasz szinházi kultúrát , a komédia szinpadi sorsát, a szinészek életét, játékstílusát és természetét vizsgálta a szinház iránt elhivatottságot érző művész elkötelezettségének megnyilatkozása volt. A reform tételeinek megfogalmazását is az igy szerzett tapasztalatok segitették elő, eredményezték annak a szinházra tekintő alapelvnek megállapítását, mely szerint az új komédiának karakter komédiának kell lenni, melyhez az ira a valóságból meritve, az emberi viselkedésiorrnak és a másokkal kialakitott tapcsolatok megfigyeléséből szerzi inspirációját. A fentiekhez teljes természetességgel kapcsolódik egy újabb megfigyelői minőség: figyelem a közönség Ízlésére , a darabok fogadtatására, - beleértve saját komédiáit - olyan eszközökre, melyek alkalmasak arra, hogy a közönséget befolyásolják, nevetésre vagy megindulásra késztessék. A Színháztól kapott ösztönzés hatására figyelt fel Nemzete ízlésére, és néhány komédiájának várakozásával éppen ellentétes, jó vagy rossz fogadtatása késztette arra, hogy "sajátját az általános Ízléshez igazítsa", tehát arra, hogy szemléletében és munkásságában ne szakadjon el azoktól, akiknek komédiáit szánta, másrészt, hogy azokat szük pátriája határán kívül élő közönség számára is megközelíthetővé tegye. Körültekintően kellett eljárnia, a régi izlés ugyanis a kö* zönség bizonyos rétegeire még mindig hatott, az új izlés ugyanakkor már születőben volt. Ez az a pillanat, amikor a szinház társadalmi funkciójára utalva, Eugenia szavain keresztül, az Innamorati /Szerelmesek / cimü komédiája végén az iró kérdést intéz a nézőtér felé: "Vajon hányan lehetnek Önök között, akik bennünk tükörképü-' ket fedezték fel?" - Maga a kérdés szónoki, és már megfogalmazása ténylegesen jelzi a közönségigény és az irói szándék találkozását, a Mondó és Teatro előadás idejére szóló össze-
