Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)

Illés Klára: FÜST MILÁN DRÁMÁI

valódi hozzáállását érzékelteti. Annak az irónak a hangja ez, aki igy fogalmazta meg utólag e korszakra vonatkozó irodalmi nézeteit az alkotás céljáról: "el voltunk szánva, hogy vala­mit tenni fogunk... Ha mást nem: hogy fülledt világunkat pel­lengérre állitjuk s abban a reményben, hogy jobbik énünk jut általa valamelyes uralomra magunk s e világ felett."-* 0 A zongora - Az abszurd vonzáskörében A pellengérre állitás szellemében Íródott a másik, ugyan­csak a polgári család közegében játszódó egyfelvonásos is, A zongora, vagy alcime szerint: Egy álom komédiája néhány képben. A darab alapszituációja, hogy Mühlstadt Arthur gabona­bizományos felesége, Módi Johanna elhatározza, hogy bármi áron, egy zongora beszerzésével is újjáteremti családja kiüre­sedett, a boldogság látszatformáival sem rendelkező életét. Ahogyan Akakij Akakijevicsnek a köpönyeg válik élete közép­ponti meghatározójává és átformálójává, úgy véli Johanna a zongorában, a polgári élet e szimbólumában megtalálni az uj élet zálogát. "Sokkal jobban kell, mintha kenyérre kellene, 31 vedd tudomásul.""^ - jelenti ki a zongorához szükséges pénz megszerzésének egy akciójában. Egész életének tartálmatlansága mintegy szimbolikusan ölt testet a zongora utáni vágyakozá­sában, hiszen egy tárgy birtoklásával kivánja helyrehozni azt, ami emberi kapcsolataiban már végképp elveszett, az őszinte összetartozás, a melegség érzését, ifjúsága elveszett reménye­it, mindent, ami hiányzik az életéből. Ezt a többlet-jelentést Püst Milán kezdettől fogva hangsúlyozza, ugyanakkor a zongora iránti szenvedélyt is nevetségessé és abszurddá teszi, amikor megtudjuk, hogy Johanna valójában nem is tud zongorázni. E vágya által azonban mégis olyan személyisége ennek a világ­nak, aki hiányaiban is megéli az őt körülvevő valóságot. Johanna tehát elindul, hogy megszerezze a zongorát, s a megvásárlásához szükséges pénz megszerzésének útját hazugsá­gokkal kövezi ki. Fokozatosan ellepi a családot a hazugságok szövevénye, mig végül senki sem tudja már, hogy ki, mit, mi­kor mondott, illetőleg cselekedett, kinek lehet hinni? A csa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom