Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)
Peterdi Nagy László: A "szegény színház" ma
afrikai sivatagokban kisérléteznek. Az un. uj szinházi avantgárdé szintén mitoszt keres: a társadalomból, a kialakult emberi-társadalmi kötöttségekből látványosan kilépni akarók között keresi a legtermészetesebb és leglátványosabb emberi reakciókat, magatartásformákat. Grotowsky egyike ezeknek az uj szintézist keresőknek. Ő is sokfelé megfordult. Még a Szovjet Színházművészeti Főiskola hallgatójaként bejárta a Távol-Keletet, később eljutott Indiába ós Japánba is. Amerikában tanulmányozta a hippik életformáját. Elmélyülten foglalkozott a zen-buddhizmussal és a Bibliával. A szent könyveket persze ő sem öncélból forgatta. Kézenfekvő volt számára, hogy Lengyelországban, ahol - egy sor történelmi ós kultúrtörténeti ok következtében - a keresztény vallás jelképrendszere a nemzeti tudat és kulturkincs részévé váltj a szinház kipróbálja ezt a lehetőséget is. Az emberiség és a nemzet nagy mitoszai, legendái és legendás alakjai mellett /Doktor Faustus . Hamlet , Mickiewich: Az ősök . Calderon: A z állhatatos herceg . Majakovszkij: Buffo -misztérium/ ' felhasználta a vallási mitoszt is az "apoteózis és guny dialektikájának" megvalósítására, ahogyan Tadeusz Kudlinski lengyel kritikus találóan nevezte el ezt az alkotói módszert. Wyspianski Akropolisza a katedrálisban játszódik, az Apocalipsis cum figuris szövegének jelentős része a Bibliából való. Láttuk, hogy még a Gora-tervben is felhasználják a tüzimádatnak egyfajta pogány-őskeresztény változatát. Mindennek alapján azonban Grotowskyt hivő kereszténynek tartani éppoly alaptalan lenne, mint például buddhistának az étrendje miatt. Mondják, volt idő, amikor egyéb maszkjai mellett viselt keresztet is a nyakában. Egy művész pózai azonban sokkal inkább jellemzik azt a közeget, amelyben él, s amelynek pózol, mint ő magát. A művészt leghivebben mégis csak a müvei mutatják be. Ami a "rituális szinházat" illeti, arról hires párizsi előadásában /Teatr i rytual . ssövege megjelent a Dialog 1969. 8. sz.-ban/ Grotowsky igy beszélt: "Amikor az emberiség közös tapasztalatát kifejező mitoszt, avagy - Jung kifejezésénél marad-
