Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)

Feldmár Terézia: A magyar drámaírás válsága/Egy irodalmi vita tematikus ismertetése/

tartoznak. Hogy Bárdos Artúr elégedetlensége a kritikával szemben /melynek segitsége nélkül "hogyan merjen a pesti színházigaz­gató ismeretlen magyar szerzőkkel kísérletezni"/, mégsem volt teljesen alaptalan, néhány irói megnyilatkozásból is kiderül. Harsányi Zsolt például az uj drámairó generációt félti a kri­tikusoktól, "akiknek legtöbbjében még a mi vezetésünkhöz is hiányzott az emelkedettség, műveltség és szív..." /179» old./ S Tust Milán is feltehetően részben a kritikusokra gondol, amikor ezt irja: "A kultúra őreinek mégis kötelességük volna azonban arra vigyázniok, hogy az ily drámaiatlan időkben is a drámai tehetségek meg ne fulladjanak... Hogy legalább bizonyos kontinuitása lenne a drámai kultúrának, s azok a bizonyos el­szigetelt magányos kísérletek is, amelyek a lappangó erők je­lei, hogy azok el ne vesszenek a semmiben." /257. old./ E ma­gányos, semmibe vesző kísérletek között, a Csodaszarvas , Móricz Sári biró ia és Barta Lajos Szere lem c. drámája mellett szeré­nyen saját munkáját, a Boldogtalanok at is megemlíti, melynek kivételes értékére nemcsak a színigazgatók, hanem a kritika sem figyelt fel eléggé. Milyenek a magyar drámák ? A magyar szinház és a magyar drámaírás pillanatnyi, megle­hetősen abszurd állapotát Heltai Jenő igen szellemesen jellem­zi: "Szinházaink valami ájult gépiességgel ugyanazokat a dara­bokat adják, szerzőinknek pedig az a bajuk, hogy ugyanazzal a gépiességgel folyton ugyanazokat a darabokat irják." /173. old./ Dehát miféle darabokat is irnak a kor drámaírói? Mohácsi Jenő, aki a magyar irodalom korabeli "német nagykö­vete" volt /s egyúttal az ankét anyagának összeállítója/, rend­szeresen irt cikkeket külföldi lapokba a magyar irodalom, a ma­gyar dráma és szinház helyzetéről. Összevetve az 1927-es kül­földre szóló beszámolóját az 1910-essel, arra a következtetésre jut, hogy az elmúlt tizenhét évben szinte semmi sem változott. Mig 1910-ben Szoraory Nagyasszony áról, Móricz Sári bíró járól,

Next

/
Oldalképek
Tartalom