Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)
Feldmár Terézia: A magyar drámaírás válsága/Egy irodalmi vita tematikus ismertetése/
ganda, melyért a hatalom minden áldozatot meghoz." /265. old./ /A szovjet szinházak és általában az ujszerii szinházi kísérletek értékelésére a dolgozat egy későbbi részében még visszatérünk. Itt csak azt kell megjegyezni, hogy - Gellért Oszkárral to ellentétben - ezt az elutasítást nem szabad egyértelműen reakciósnak tekinteni. Hiszen, ha az akkori magyar viszonyokban egy ilyen, a hatalom által teljesen meghatározott "propaganda" szinházi forma létezhetett volna, valószinüleg Gellért is inkább a Jób-féle üzlet és művészet között lavírozó, viszonylag független polgári magánszínházra adta volna a szavazatát./ Bárdos Artúr "visszadobja a labdát" a kritikusoknak: a nem eléggé értő kritikát okolja azért, hogy a pozitív kezdeményezések nem találnak megfelelő visszhangra, támogatásra: "A kritikának, amely a közönség Ösztöneivel szemben talán nem is játszik fontos vagy döntő szerepet a könnyű és banális oublikumdarabok sorában, a mélyebben értékes és újszerű darabok frontáttörésében, igenis elmellőzhetetlenül fontos a missziója. Ezek a darabok felkarolásra, szeretetre és megértésre szorulnak, Ó3 csak a kritika legfeltűnőbb agitációja képes megnyerni számukra a közönség figyelmét és megértését. A magyar kritikáról általában az a tapasztalatom, hogy inkább elméletben szereti és követeli meg az értékes és uj irodalmat, mint gyakorlatban... régebbi beidegzettségével csak a diszharmóniákat érzi,, a felborzoló hatást, mely nélkül pedig nem képzelhető forradalmi alkotás." /255. old./ Konkrét példái azonban - ötven évvel később - többnyire azt mutatják, hogy talán a kritikusok ítélete mégsem volt annyira megbízhatatlan. Hiszen Obey és Amiel A mosolygó asszony . Sarment Az árnyhalász , Raynal Az ismeretlen katona c. drámája, melyek esetében a kritika "a világhír presztízsének is ellene szegült" /255. old./, még a köztudatban sem maradt fenn, viszont Romain Rolland A szerelem és a halál játéka c. müve és Crommelynek Csodaszarvas a, nemkülönben Strindberg Halált ánc a, mely magyar premierjének közönségét a "kritika lelkes toborzása vonzotta be a színházba" /255, old./, azóta is a drámatörténet és a színpad számontartott értékei közé * Gellért Oszkár i. m. 93. old.
