Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)
Peterdi Nagy László: A "szegény színház" ma
a ritmus az életeleme, vagy a társas együttlétnek valamilyen más, spontánabb és expresszívebb formája, akkor abban kell megmutassa magát. Mindenkinek a legbenső, legtitkosabb énjéből kiindulva kell felépítenie uj valóját, kell megtalálnia a helyét ezekben a kis közösségekben, itt a tüz körül. A csoportok egyik legfontosabb mindennapi gyakorlata éppen az újonnan érkezettek fogadása. Ennek lényege, hogy segitsenek az érkezetteknek a minél gyorsabb beilleszkedésben, az áttérésben a néző szerepéről az aktiv résztvevő szerepére. A Hegyen éjjel-nappal, megszakítás nélkül jönnek és mennek az emberek. Egy soha ki nem alvó magas láng lobog itt. Ennek az örök tűznek közvetlenül materiális, de átvitt értelme, jelentése is van. Az a titokzatos valami ég itt messze világitó lánggal, ami még mindig nem hált el az emberiség tudatában; amit magával hoz minden érkező, és ami napról napra, óráról órára uj formában jelenik meg itt előttünk; amit az emberek már a puszta jelenlétükkel is valóságossá és jelenvalóvá tesznek, szitának, s amelyről mindenki meggyújtja a maga kis szövétnekét, amikor távozik. Ez a tüz tart össze, ez tesr; közösséggé és ez tesz szabaddá is bennünket. Vigyázunk, hogy a fáradtak mindig megpihenhessenek nálunk, de aki távozni akar, mindig szabadon távozhasson. Mert hiszen biztosan lesz majd mindig a résztvevők között, aki végülis mégsem találja meg itt, amit keres; akinek egyszerűen a belső alkata nem teszi lehetővé, hogy megtalálja közöttünk a helyét, hogy végig is vigye, amibe belekezdett. Lesznek mások, akik nem tudják majd vállalni gyakorlataink fárasztó sorát, esetleg társaik eltérő természetét és a visszhangtalanságot, amely körülvesz bennünket - a közönség hiányát. De még a furcsa, zárkózott vagy gátlásos emberekkel is megesik majd, hogy egyszeresek azon veszik észre magukat; fülig merültek valamelyik csoport munkájába; egyikébe a különféle kísérleteknek, amelyek mind egy-egy emberfajta belső lényegére, egy-egy társadalmi, pszichológiai magatartás-tipusra irányulnak,
