Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)

Főidényi F. László: Dramaturgia-történeti vizsgálódások a Troilus és Cressida-monda két feldolgozása kapcsán - II. Adalékok a klasszicizmus angliai változatához. John Dryden Troilus és Cressida feldolgozása

tivitását, egyéni vonásait olyan mértékben elnyomnia fennmaradása érdekében, A racionalizmus és a célorientáltság természetesen megfojtja az élet egészét, kiválaszt bizonyos jelenségeket és folyamatokat, másokat kiméletlenül elnyom - innen a klasszicizáló törekvés Angliában is -, ám Angliában ez az önként vállalt lemondás nem párosult a kényszerrel, mint Franciaországban, Ez a különbség határozta meg az angol művészet sajátosságát. Voltaire az angol tragédiáról irva 1734-ben megjegyezte, hogy "ugy látszik, az angolok mindeddig csak szabálytalan szép ségek létrehozására alkalmasak", s noha az angol tragédiairók a restauráció után Corneille és a francia szinház követőinek tartották magukat, az angol tragédiák egy eltérő fejlődés eredmónyei voltak, A francia klasszicizmusról és annak drámai terméséről irva Dryden képviselte a tipikus és a valóságnak megfelelő angol álláspontot: "A hely és idő egységeinek, valamint a jelenetek integritásának szolgai figyelembevétele következtében a cselekmény halálát és a képzelet szűkösségét idézték elő /a francia irók/, ami minden darabjukban megfigyel he tő.. • ezért a francia cselekmények gyakran abszurditásokra épülnek" - majd igy folytatja -, "Ha Corneille-hez hasonlóan megelégszenek egy olyan lapos elgondolással, amelyet egy rossz rejtvényként már a felénél ki lehet találni, akkor az ilyen cselekményeket minden szempontból szabályosakká lehet tenni; azonban ha megkisérelik, hogy a cselekménybe bármilyen fordulatosságot belevigyenek... akkor ugyanolyan szabálytalanul irnak, mint mi... Ez az oka annak, hogy egyetlen leforditott francia darab sem ért el sikert angol szinpadon. Mert ha meggondoljuk, a mi cselekményeink változatosabbak, fordulatosabbak és tele vannak szellemmel." A fordulatosság és a képzelet teljessége, amit Dryden az angoloknak tulajdonit, korántsem a nép antropológiai sajátossága; a fejlődés dinamizmusa, nyitottsága, a polgári rétegeknek /és a kompromisszum révén részben a fÖldbirtokososztálynak/ a korlátlan lehetősége a mindennapi élet szintjén is