Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

emlékeztetnek Clement barát szavai, amikor igy kiált fel: "Milyen árva vérétől változott arannyá vized?" /III, 2. 59-60,/ Összefoglalva hát a mágikus tárgyak funkcióját, melyről elszórtan már szó esett: a zene és a varázsital elaltat, s lehetővé teszi a cselekményben bekövetkező újabb bonyodalmakat. Az erszény, a fej, az elátkozott fa és a kút kincset ad; a süveg időszakos átalakulást - láthatatlanságot - idéz elő, s lehetővé teszi, hogy a történet szintere megváltozzék, esetleg több ezer mérföldnyire tolódjék. Süvegével pl. Fortunatus hol Cipruson, hol a babiloni szultán udvarában terem. S ehhez kapcsolódik szorosan egy kedvelt népmesei motivum: a transzformáció, melynek sokféle fajtája van, pl. a főhős átalakulhat nővé vagy férfivé,vagy éppen állati alakot ölthet stb. Dekkernél csak enyhébb, s nem e végletes transzformációs formák jelentkeznek. Időszakos transzformációt eredményez, ha Fortunatus és fiai felöltik a süveget; ugyancsak átmeneti az átalakulás, ha megeszik a szarvakat növesztő almát /Andelocia, Agripyne, és az udvaroncok/; Lacy esetében látszólagos társadalmi helyzetváltozás történik, amikor varga-álruhát ölt. Az előző két esetben a transzformációt varázseszköz idézte elő, az utóbbiban a rászedés motivuma álruhával jelenik meg. A varázserő másképpen is: megnyilvánul. Rombolhat pl. a pokolból fölcsapó tüz, hogy a Ha nem jó darab... szerzeteseit s a kolostort elpusztítsa. A babonák és hiedelmek halált okozó motivuma bukkan fel, amikor a varázsló el akarja emészteni Erzsébet királynőt A ba biloni szajháb

an: a bábu készítése, tűkkel való teletüzdelése, majd elásása a szemétdombon mind a varázsmese elemeit példázzák. A jövendölő képesség a bűbájosság egyik megnyilvánulása. Ezzel