Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

városba megy, melynek hercege beleszeret, Middleton hűségesebben követte az életben megtörtént eseményt. III Népmesei és mitológiai elemek Dekker gondolatvilágára származása ós neveltetése révén mély benyomást gyakoroltak a népmesék, balladák, középkori románcok, s a klasszikus mitológia. Korai megismerkedése Portunatus fiainak történetével, majd Thomas Deloney balladagyüjtöményével, továbbá Rush barát meséjével termékenyen hatott irói fantáziájára. Mindegyik egy-egy gazdagpn szövött dráma ihletéséhez adott impulzust, de későbbi darabjaiban is fel-felbukkannak népmesei motívumok. Abban az időben e tőrténetek közismertek voltak Londonban, s igy drámai megjelenítésüket a közönség szívesen fogadta. Mivel az egyes darabok keletkezési körülményeinek vizsgálatánál sor került az esetleges népmesei, legendái vagy néphistóriai forrás bemutatására, itt csak a szorosan vett motívumok tárgyalása történik. Dekker a legtöbb népmesei és mitológiai elemet természetszerűleg a Vén Fortuna

tusb

an és a Ha nem jó darab...ban őrizte meg, de fellelhetők a Vargák vigasságáb

an. A babiloni szajháb

an és a Légy ve lem Londonban

~c7 "müvében is. Mágikus tárgyak A két elsőben nagy szerepet kapnak a mágikus tárgyak. A Vén For tunatusb

an a varázserszóny és varázssüveg fontos funkciót töltenek be. Eredetüket tekintve keleti motívumok, mindkettő előfordul az Ezeregyéjszaka meséiben. Az erszény valószínűleg perzsa eredetű, a