Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)
Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró
A király a szolgálatába álló Gazetto segítségével meg akarj?« öletni a királynét és Cordolentét. Tormiella bolondnak tetteti magát, hogy távoltartsa az uralkodót, de Gazetto rájön erre, és kényszeriti, ölje meg a királyt nászéjszakájukon. Ezután Cordolentét bujtja fel Tormiella meggyilkolására. A fiatal férjet azonban viszszarettenti a hely szentsége, a templom és a felsőbb hatalmak is közbelépnek. Tormiella elmond mindent a királynak, s közbenjár férjéért. A király megbánja vétkét, a két fiatal újra találkozik. Előkerül a királynő is. Gazetto felhagy bosszúálló terveivel. A mellékcselekmény a király testvére, János herceg trónrajutási manővereivel foglalkozik. A Légy velem Londonbant "régi darabként" 1623. augusztus 23-án engedélyezte újra George Bue, s 1630. november 8-án vezették be a Könyvkiadók jegyzékébe H. Seile neve alatt. A cimlap 1631-et tünteti fel a kiadás évének.^' A keletkezésre vonatkozóan eltérnek a vélemények. Egyesek 1612/13-ra teszik időpontját, részint mert utalások találhatók benne Az üvöltő lányr a /I. felv. 2. szin. 85-86./, ami 1611-ben jelent meg, részint pedig a cimlap szerint sokszor került előadásra, először a Red Bullban, a St. John's Streeten, majd a Drury Lane magánszínházban, a Phoenixb en. Mivel a Red Bull-ban adták elő a Ha nem jó darab, az ördög bújt belét is 1612-ben, feltételezik, hogy a szóban foréó müvet is ekörül játszották. A darab erős fletcheri hatást mutat. Témában Bradbrook közelállónak tekinti Middleton Nők óvakodja- tok a nőktől! /Women Beware Women/ c. müvéhez^ mely cselekményét Bianca Capelle és Francesco de Medici életéből 2 ^ merítette. Dekker felhasznált ugyan néhány eseményt e valóságos szerelmi történetből, de tulajdonképpen csak az alapszituációja közös Middletónéval: egy lány a szülői akarat ellenére megszökik kedvesével, és egy másik
