Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

te, a harmadik Simon Eyre meggazdagodásának bemutatása. Az egyik legenda Szt. Hugó Szt. Winifred iránti szerelmét meséli el, mely végülis vért anus águkkal végződik; a másik egy testvérpár Sz' Crispinus ós Crispinianus történetét mondja el, mely happy enddel, Szt. Crispinus és Szt. Ursula házasságával fejeződik be. Simon Eyre meséjének történelmi alapjai vannak, de élő modellje 16 nem jómódú varga, hanem posztókereskedő volt. Ezt a módosítást már Deloney hajtotta végre, mivel az előző két legendában is vargáknak álcázzák magukat a főszereplők, s mert e mesterség képviselőinek ajánlotta müvét. Bár mindhárom történetben szerepelnek a lábbelikészitők, összefüggés nincs közöttük. Dekker Deloneytől eseményeket és figurákat kölcsönözve, drámai fantáziája segitségével jelentős átalakításokat hajt végre, s teljesen új müvet alkot. Az első legendából átvette azt a motívumot, hogy Szent Hugó herceg volt és varga-álruhát öltött. Ugyanezt ragadta ki a második történetből is, több más elem mellett. Ez utóbbiban Deloneynál egy hercegi testvérpár élete megmentésére vargának öltözik. Az egyik Crispinus, találkozik egy hercegnővel, Ursulával, és titokban összeházasodnak. A másik testvér hadba vonul, ahol kitüntetve magát, felfedheti saját és bátyja kilótót. Dekker e legendából felhasználja mind az álruha, mind a háború motívumát. A lényeges változtatások a következők: a két testvér szerepét Lacy és Rafe között osztja meg. Nála Rafe megy el a csatába, a valódi varga, s innen bénán tér meg. Lacy pedig csupán arra használja fel az álruhát, hogy szerelmesét megtalálja. Simon Eyre történetét alapjaiban átveszi, de számottevően módosítja; ez vonatkozik mind az események válogatására, mind a jellemábrázolásra : 146