Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Ungár Júlia: Bertolt Brecht fiatalkori művei - tandrámák

sb'dik a felütés dicsőítő hangvétele. A Rendszabály minden elvontsága és mozgalomtól való elszakadottsága mellet két reális problémát és ezzel a szocialista tragédia két lehetőségét rejti magában. Az egyik, mint láttuk az, hogy egy él

et-halálharcát vívó mozgalom nem lehet tekintettel tagjai egyéniségére, sajátos tulajdonságaira. Mindenkire szüksége van, nincs módja válogatni. Az ember egyéniségén tett erőszak torzulásokhoz, egyéni és kollektiv tragédiákhoz vezethet, A másik előrevetíti a személyi kultusz tragédiáit. Almási Miklós igy ir erről: "Brecht, ha hamis tudattal is, ha a negativ oldalért lelkesedve is, de mégis egy olyan tendenciát figyelt meg, egy olyan morális konfliktust ábrázolt, amely a sztálini korszak ezután következő éveiben alapvető jelentőségű lett. A Rendszabály végül is kíméletlen logikával jár végig egy gondolatot és - jóllehet helyeslően - de eljut a későbbi évek etikai torzulásának, sőt a törvénysértő perek logikájának ábrázolásához. A Rendszabályban mindhárom műfaj nagyon határozottan jelen van. kz ellenőrző kórusnak az a mondata, hogy: "Adjátok elő /mutassátok be, játsszatok el - U. J./ hogyan történt és miért" az elidegenítés, illetőleg az epikus szinház három mozzanatát tartalmazza, A leghagyományosabb, hogy nem a kimenetel a fontos, hanem a folyamat. A brechti elidegenítés legalapvetőbb sajátossága a megmutatás gesztusa, A négy agitátor eljátssza, megmutatja azokat a helyzeteket, amelyekbe a fiatal elvtárs került. Annak az embernek a magatartását követik, aki elmesél és bemutat egy esetet, embereket utánoz, de egy pillanatra sem lép ki saját magából. Minden jelenet szerkezeti felépítését az adja, hogy az agitátorok röviden elmesélik a soron következő esetet, majd igy szólnak: "Megismételjük a beszélgetést", "Megmutatjuk" stb., majd a megjelenítés után újra mesélésbe váltanak át. A harmadik mozzanat a történetiség. Egy elmúlt egyszeri eseményt mutatnak be. Ez azt az álláspontot igazolja, hogy az agitátorok tette csak egyszeri, különös, nem természetes eset. Mint dráma, Bécsy Tamás kétszintes 69 dráma fogalmával jellemezhető. A Rendszabály esetében a második, törvényeket megtestesítő szint az ellenőrző kórus. Bécsy szerint a kétszintes dráma alapja a második szint képviselte világnézetben való hit. A fiatal elvtárs tragédiája éppen az, hogy ő hisz a klasszikusok tanításában, egyet-