Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)
Előszó helyett
Majd a tésztát dagasztja, mig kél. nyugodni hagyja, kalácskának megfonja, a lapátra fordítja s kemencébe bedobja. Majd érte nyul a lapátja, pirosra sült a kalácska! A vitéz legények között nyomban széjjel oszt vagy ötöt; kis kalácsból három pár a kisgyerekeknek három jár, végül a büszke urának egy csókot ad a párjának. Hajtsatok hé! Hi, elé! Milyen termést most egy éve az Isten Troiannak mere, olyat adjon kendteknek is, részesüljünk benne mink is. Asztalotok asztal legyen, házatok csordultig teljen, nagy, teritett asztalokat, körötte fénylő arcokat, adjon Isten módos házat, belé vendéget vagy százat hadd találjunk egy év múlva életben és kivirulva, mint az alma, mint a körte, nyár-középbe! Hajtsatok hé! Hi, elé! Még tovább is köszöntenénk, de félünk, itt estelednénk, kigyelmetek udvarától esik a mi házunk távol. A kendteké nagy fényes ház, fala meszelt, zsindely-deszkás, üveg csillog ablakába, mi meg lakunk kunyhőcskába. Jó az a derék ekéknek, nád szolgál a fedelének, gerendás és vályog ház a' de amennyi szalmaszála, annyi pénz hulljon e házra! Még tovább is köszöntenénk, de félünk, itt estelednénk. S még át kell mennünk útközben egy hamis berken a völgyben, hol bolondos lányok laknak, mogyoróval dobálóznak, s ugy fonódnak a legényre, mint a méhek a bibére, az utat összezavarják, legényeket bolonditják, bá jolással -büvöléssel utveszejtő öleléssel. (Ignác Rózsa fordítása) A szokást a moldvai csángók is ismerik, itt hejgetésnek nevezik. Óesztendő utolsó estéjén járnak hejgetni a legények. Magyarul ma már csak egyetlen faluban, Kalagorban éneklik az ekedalt. A szereplők: 1. a kürtös, 2. a hégető, aki a szöveget mondja, 3. egy dobos, aki az adományokat gyűjti, 4. egy furulyás; és két-három legény, aki huzza a "bikát". A bika kör alakú kéregre kifeszít-tt bőr. A bőr közepére lószőr van erősítve. Kezüket végig húzogatva rajta bőgő hangot ad. A menetben szerepel továbbá menyasszony, vőlegény és medve is. A többi legények mind ostorosak.
