Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Vallásos tárgyú játékok

mindenféle takácsszerszámmal és nagy verekedés kezdődött és a szép tragikomédiát vagy szomorú-vigjátékot eljátszották elejétől végéig." A vallásos barokk népjátékokból nőttek ki Közép-Európa ma is feltalálható iskolai, adománykérő célzatú gyermek-alakoskodásai mint a gergelyezés, Balázs-járás. A vallásos és a mágikus-mitikus játékok néha szinkretisztikus egységet alkotnak a falusi szinpadon. Ilyenek pl. a Miklós-napi játékok, amikor a szent történet szereplőihez a téli napforduló körüli démonikus alakoskodók csatlakoznak. A Miklós-napi játékok összekapcsolódhattak a középkor kedvelt szatirikus-gyermekünnepével, a gyermek püspök választással és a Szamár ünneppel is. Hazánkban a paraszti vallásos szinjátszás legfontosabb műfaja a karácsonyi játék, de mint folklór műfaj élt a paradicsom-játék is, és Zsuzsanna-játékok szövegei is ismeretesek. Ugyancsak dramatikus illetve fél dramatikus formát öltött a vallásos szokások jelentős része is, amelyek a fő ünnepkörökben jelentkeztek. (Pilátus-égetés, Júdás-égetés, és más, vallásos ünnepekhez fűződő szokások.)