Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Történemi játékok

Belép György király: Belépek én György király A bátorságom nagy. Kezemben hozom kardomat, Ezzel nyertem tizezer aranyat Mikor a tüzes sárkányt Megöltem én a karddal S az egyiptomi király lányát Megszerezni akartam stb., stb. .. Ezután belép a Török Lovag, befeketitett arccal. Bejön az idegen király, A bátorságom nagy. Kezemben hozom kardomat, En vagyok a Török Lovag. Eljöttem vivni Angliába És nem várakozom hiába. György király, huzd ki kardodat! Ha véred forró, majd apad Bátorságod tüze. György király elfogadja a kihívást. Harcolnak, a Török Lovag elterül a földön. Erre Karácsony Apó a következő sztereotipen visszatérő sorokat mondja: Hát szörnyű tetted sikerült, A fiam holtan elterült. Ezek után orvosért futnak. Az orvos mondókáját jól ismerjük a középkori misztériumjátékokból is. A passiőjátékokban ő a Mercator vagy Medicus - vándorkereskedő és kuruzsló. Tőle vesznek a Jézus sirjához igyekező asszonyok balzsamokat, füveket. A játékokban áruit megvételre kinálja, eldicsekszik varázserejükkel és hogy hitelesebbé tegye kérkedését, felsorolja, hol, merre járt. Az angol népi szinjáték orvosa hasonló módon dicsekszik, hogy meggyógyítja a külső és belső bajokat, a köszvényt és paralizist - mint mondja -, van egy kis üvege, ebből egy cseppet tesz a halott nyelvére és máris uj életre kel. Az életrekeltés utín még jő néhány figura árasztja el a színpadot. A prológust Karácsony Apó helyett Belzebub mondhatja vagy a kis ördög a seprővel. A kísérők között szerepelhetnek cigányok, egy asszony és a férje. A játék előadásának fő alkalma a pünkösdi ünnepkör, de összekapcsolódhat az ekejátékkal is, melyről a tanulmány első fejezetében szóltam.