Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)
Történemi játékok
A játéktípusnak mintegy kilencszáz változata ismeretes. Néhány helyen ma is élő, sőt képes improvizációs változásra. 1957-ben a Török Lovag nevét Egyiptomi Királyra változtatták és az egyiptomi államelnök hasonlatosságára képezték ki maszkját. A kardtánccal összekötött moreszka a hispániai félszigeten és Anglián kivUl más európai népeknél is ismeretes. Egy német kardtánc-játék a Harz hegységből egymásután hozza szinre az angol királyt, a lengyel királyt, a mór királyt és szolgáikat. Ez a játék is a behivó formát alkalmazza, a szereplők belépnek, bemutatkoznak, majd szinre hivják a következő szereplőt. A kardtánc halállal és feltámadással végződik, azután a szereplők táncba kezdenek. Mint láttuk, az angol Mummer s ' Play ben Szent György emlegeti a sárkánnyal lefolytatott harcát, de a sárkány maga nem lép a szinre, a veszszőparipa azonban (hobby horse) gyakorta megjelenik. Egy vallon játékban az un. Lumeç ónb an azonban a sárkány György ellenfele. A játékot Möns főterén, Szentháromság vasárnapján hozzák szinre. Szereplői: Szent György lóháton, a sárkány, amelyet hat ember mozgat (a hetedik a sárkány testén belül helyezkedik el), Szent György segitői: a Csincsinek, azaz vesszőparipák és ellenfeleik az ördögök, továbbá néhány vadember. Régen az egész szereplőgárda körmenetben vonult a főtérre. Hasonló sárkányjátékokat más vallon városokban is előadtak. Gyakori jelenség, hogy a moreszka-játékokba a szerelem-házasság motívuma is bevonul. Korcula szigetén, egy dalmát játékban, a Mór Király meg akarja "nyerni a rabszolgalány szerelmét, a lány azonban a Fehér Királyba szerelmes és végül is az ő felesége lesz. E játéknak is igen sok változata él, különösen a dél-európai népeknél. A Pireneusok egy francia falvában, d'Esquièze völgyében jegyezték fel a Bayard lovagról szóló játékot. Bayard és a Hercegnő egy széken ülnek. Megjelenik a Mórok Királya és háromszor ellopja a Hercegnőt. Az ellopás tényét nagyon egyszerű, jelképes mozgással mutatják be, a Mór Király megérinti a Hercegnő vállát, aki feláll a székből és követi. Az őrök >níndhárom alkalommal elfogják a Hercegnőt és visszaültetik a székre.Harmadszorra a Mór Királyt Bayard elé vezetik. Ekkor a következő szövegre kerül sor: Kedves barátaim, észrevettem, hogy egy idegen férfi háromszor elrabolta a Hercegnőt.Szeretném tudni,hogyan merészelte ezt tenni? Vezessék elém ezt az embert! (A Mór felé fordulva) Miért rabolta el háromszor a Hercegnőt? Lovagom, nem raboltam el, hanem önként követett. Valamit közölni akartunk önnel. Mit jelentsen az, hogy közölni? Ez azt jelenti, hogy el akarom venni feleségül. Bayard: Mór Király: Bayard: Mór Király:
