Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

I. fejezet. A maszk és gesztus jelentéstana

esetek természetesen az olyan, már kihalt gesztusok, mint amelyeknek nyomai kifejezésekben fennmaradnak, például "fügét mutatni" stb. Ugyancsak ilyen szélső eset az olyan speciális nemzeti szokás, mint amilyen például a bulgárok­nál kialakult, akiknél a fejbólintás nemet, a fejrázás vi­szont igent jelent. S noha ezeknek a szélső eseteknek is van jelentőségük a szinpadi művészet szempontjából, s pél­dául Bulgáriában az emiitett szokás komoly problémát okoz drámák előadásánál, számunkra ezek a szélső esetek mégis elsősorban arra valók,hogy általuk az átmaszkirozás folya­matának speciális nehézségét illusztráljuk. Az előbbi esetek tehát extrém módon mutatták, hogy éppen úgy nem lehet állandó közös gesztusvilágról beszél­ni, mint ahogy nem lehet állandó közös nyelvről sem. Igaz, a gesztikuláció valóban a nyelvtudás hiján lévő emberek nemzetközi érintkezési formája, azonban a gesztikulációt és a gesztust élesen meg kell különböztetni egymástól. A gesztus része a maszkna k /az előbbi értelemben, tehát szé­les értelemben felfogott maszknak/ a szinpadon, de része természetesen az ember mindennapi életének is. A gesztiku­láció azonban csak ott .jön létre, vagyis szűkebb értelem­ben gesztikulációról csak ott beszélhetünk, ahol az infor­mácló számára szükségtelen gesztusokkal való operálás ese­te forog fenn. A gesztus tehát az információ szükséges ré­sze . Az egész szinészi játék ezek szerint nem más, mint információs játék, ahol az egyes emberek nem önmagukról, hanem más emberekről közvetítenek információt. Az informá­ció centrumában maga a drámai lag adott szó áll, mint ahogy a mindennapi életben is az élő beszéd az információ alap­ja. A probléma abból adódik, hogy az élő beszéd rögzitve van és nem tarthat lépést a történelmi fejlődéssel. Rög­zitve van tudniillik,mint drámai anyag. Az információ töb­bi eleme, igy például a hanghordozás, az artikulálás mód­szerei, a hangsúlyeltolódások s az egész gesztus-világ rögzitetlen. Más szóval rögzitetlenek a másodlagos, de az - 35 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom