Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

I. fejezet. A maszk és gesztus jelentéstana

eleven információ szempontjából feltétlenül szükséges mozzanatok és igy az információ sikján is megjelenik a már bevezetésben jelzett ellentét a müköltészet és a népművészet között. A dráma azért nem holt keret, mert népmüvészetileg elevenedik meg, azért nem történeti pusztán, mert állandóan a .ielen történetiség révén újúl meg és elevenedik fel. Természetesen a rögzitettség és rögzitetlenség viszonya különböző szinpadi műfajokon belül eltérő. A zenés darabok esetében például a zene viszonylag a legrögzitettebb elem. Fejtegetéseink tehát rugalmasan kezelendők. A gesztushoz /s ismételjük, a gesztus széles köréhez az összes másodlagos információs elemeket hozzászámítjuk/ hozzátartozik természetesen a mimika mozdulatgazdagság, a hangsúly és hangszin is. De az ilyen értelemben felfogott gesztus egy egész világot teremt és ennek teljes egységben kell lennie a drámai szöveggel. Tehát gesztus plusz drámai szöveg azonos a maszkkal

. Amint a szinpad atmoszférájában konstans és variábilis elemekként kimutattuk a drámát és a közönséget, úgy a maszk konstans és variábilis elemeiként kell fölfognunk az adott szereplő szövegét,mely a drámából ered és a gesztusokat, melyek közvetlenül a publikum természetéből erednek. Az egész játék lényege ennek a két különböző egységnek a fellelése. Annak érdekében, hogy ennek az egységnek sajátos nehézségeit felismerhessük, foglalkoznunk kell a gesztusok egészen sajátos és bonyolult történetiségével, különösen a modern idők tükrében. A gesztus,mint minden információs elem,tehát például a nyelv is, bizonyos állandó, illetve viszonylag állandó mozzanatvilággal dolgozik. Kétségtelen, hogy például a kar széttárása évszázadokkal ezelőtt is a csodálkozás, sajnálkozás, visszautasítás, önfelmentés jelentéseit hordozta. Az azonban, hogy e különböző jelentéstartalmakon belül ez a mozdulat melyiket jelentette, nemcsak a konkrét eseten múlott; bizonyos történelmi körülmények között egyik-másik jelentéstartalom dominánsként - 36 -