Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

I. fejezet. A maszk és gesztus jelentéstana

a sorok még sohasem hatottak a darabon belül ilyen központi módon. Másik példánk a Berliner Ensemble egyik előadásának budapesti, tehát magyar nyelvű másolataira vonatkozik. A Madách Szinház az 50-es évek derekán előadta Brecht egyik legcsodálatosabb müvét,a Kurázsi mam

át. Az előadás /Pártos Géza rendezése/ beállításban, szinekben, időbeli és térbeli tagolásban, tehát az összes lényeges területeken a korábbi berlini előadás másolata volt. S mig ugyanez az előadás Berlinben döbbenetes hatást ért el, mert minden izében nemzeti sorsélményre alapozódott, addig Pesten csaknem hideg fogadtatásra talált.A német néző számára szinte természetesen hatott, hogy az embereket eleinte elragadta a háború szines forgataga, hogy a háborút az élet egyik formájának tartották. Az a sürgés-forgás, mely a dráma elején betölti a szinpadot, a verbuválás, Kurázsi mama dalának bátorsága a német néző számára érthető élményeket idézett fel. Kurázsi nyugodtan énekelhette: Főkapitány, kevés a kolbász, Morog a talpas éhesen. Kurázsi, én megkuruzsolnám Jó üsti szesszel szivesen. Ehomra ágyuk! - drága tiszt úr így nyavalyás lesz mindahány De tele hassal szive tisztul S pokolba megy zászlód után. ' Ezt a dalt teljes örömmel és problémátlanul lehet elénekelni Németországban, Magyarországon azonban ez nem lehetséges. A nézők csak akkor értik mef ezt a darabot, ha a szavak mögött valami kétszínűséget,

vag/ legalábbis kételyt éreztetünk. A maszk atmoszférájától a gesztus .jelentéséig A maszk, tehát a metamorfózis egésze nem más, mint egyfelől a dráma komplettlrozása, de másfelől a közönség érzéseinek és várakozásainak komplettirozása

. Ezért a maszk, vagyis a szinpadon megjelenitett figura kettős kö- 33 -