Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)
I. A DRÁMAISÁG PARADOXONJAI
izlése, problémáinak elevensége, sorsfordulóinak szerkezete, az emberi viselkedése, érzelmi beállítottság szociológiai és pszichológiai adottságai stb. módosítják. Ezek a mozzanatok adják azokat a pluszokat, melyek nélkül eleven és müvet formáló dramaturgia nem létezik. Itt is igaz az az általános esztétikai elv, hogy a szabályokat a művész ugy használja fel, hogy egyúttal átformálja, túllépi őket. így aztán az általános dramaturgiai elve k mindig a drámai anyag, irói attitűd, szinházi konvenció adott sajátságainak megfelelően kelnek ujabb és ujabb formában életre, az életanyaggal és közönséggel való dialektikus párharcukban válnak egyedi törvényekké, másolhatatlan szabályokká. Dramaturgia általába n van is, nincs is. Van, mert a legáltalánosabb elvek mégis csak léteznek, mint az anyagkezelés, a közönségformálás kötöttségei, és nincsenek, mert minden egyes életanyag,kor, iró és színház másképp és másképp módosítja és valósítja meg ezeket a lehetőségként adott "szabályokat". Mert gondoljuk csak meg, hogy pl. a feszültsé g dramaturgiai elve milyen keveset és általánosságot mond csupán: annyit, amennyivel egyetlen iró sem tud mit kezdeni, addig, mig nincs kezében a megmunkálandó életanyag. S mikor ez már előtte áll, kiderül, hogy a feszültségteremtésnek óriási skálája van, olyan széles spektruma, melyet a szabálykönyvek nem tudnak már felölelni. Hiszen a cselekménytelenség is lehet feszültségteli,s pergő és sokrétű bonyodalmak is, a szenvedélyek csatája, de a hangulatok nyugalmas örlődése is, a rejtett szándékok érvényesülése és tudott szándékok csődje is:a nyiltság is, és a rejtelmesség is. A szabály tehát nem szabály, csupán elv, csupán a megmunkálás lehetőség teré t jelöli ki: feszültségnek kell lennie a szinen, az emberek között, a néző és a szinpad között, a nézőben belül stb. Ez a szabály tehát csupán elvont követelmény , melynek konkrét formáit, felépítését csak az anyag sajátsága diktálhatja. A dramaturgia szabályai - szemben minden más, akár matematikai - 20 -
