Sz. Szántó Judit: Korunk drámai formái (Színházi tanulmányok 13., Budapest, 1966)

I. A drámai forma a viták kereszttüzében

melyek az esztétika számára megnyugtató pozitiv kiindulási alapot nyújtanának. Ugyanakkor a szocialista esztétikán belül napjainkban még a legkonzervatívabb állásfoglalások is elhatárolják magukat a sematikus korszak drámai termésétől; így azután esztétikánk sokszor mélyrehatóan és helyesen elemzi a polgári dráma erényeit és hibáit, és találóan mutat rá az ujabb szocialista drámaírás hiányosságaira, de mihelyt a jövó korszerű szocialista drámájának tartalmi-formai problémáira kerül sor, kénytelen hipotézisekre, bizonytalan jóslatokra, müvek hiányában nem kellően megalapozott posztulátumokra szorítkozni. íme néhány példa két valóban magas színvonalú szocialista drámaesztétikai tanulmányból, Jan Kopecky és Peter Karvas írásaiból. Mindketten elismerik, hogy a szocialista országok mai drámai termése még nem szocialista dráma. "E pillanatban a színpadainkon bemutatott müvek nem szocialista drámák. Színdarabok, abból a korszakból, amikor az országban a szocializmust építjük." Illetve: "Röviden: azt akarjuk, hogy jó színdarabok mellett korunk nagy drapp mái ls megszülessenek." * Am e nagy drámák jellegéről szükségképp csak feltételezések, elképzelések születhetnek - olyan elképzelések, amelyek elvben minden bizonynyal helytállóak és amelyeket a jövő lényegében minden bizonnyal igazolni fog, de amelyekre egyelőre a gyakorlat még nem ütött pecsétet. "A helyzet újszerűsége, amelyben a mai drámaíróknak alkotnia kell, abban rejlik, hogy ezt a harmóniát - vagyis a katarzist -(ellentétben a polgári drámaírókkal - Sz. Sz. J.) nem kell átvinniök a képzeletbe, hanem me

gvalósíthatják alkotásukban és alkotásukon keresztül."^* Konkrétabb, de nem kevésbé posztulátum21. Jan Kopecky

: Befejezetlen harcok. Budapest 196J5. Szinháztudományi Intézet I. 116. o. 22, Peter Kar

vas 1. m. 42. o. 2p. Kopecky i. m. 140. o.