Sz. Szántó Judit: Korunk drámai formái (Színházi tanulmányok 13., Budapest, 1966)

III. Kísérletek a drámai forma kiszélesítésére: epikus és lírai törekvések a mai drámában

törekvések valóban Szondy tételeinek értelmében tagadják a valóság drámai megformaibatóságát és többnyire valóban a teljes relativizmus alapján állnak; ha ugyan, mert erre is akad példa, nem pusztán az alkalmi divat jegyében születnek, minden, ha még oly téves, de legalább őszinte szemléleti létjogosultság nélkül. Emlitsünk meg néhányat a számtalan kínálkozó példa közül. Gyakori fogás, hogy Brecht mesteri dialektikáját, amellyel egyéni és történelmi sors összefüggését feltárja (gondoljunk a harmincéves háború nagy eseményeinek és Kurázsi mama élete apró történéseinek szimultán hangszerelésére) , ugy sajátítják ki, hogy merőben jelentéktelen vagy jelentőségükben félreismert egyéni sorsokat duzzaszszanak fel a hamis monumentalitásig. Ezt az eljárást különösen a mai francia dráma baloldali avantgárdja kedveli, amely jó szándékú, de zavaros koncepcióját nem érezné elég jelentősnek, ha nem fűszerezné a legkorszerűbbnek hitt brechti technika külső jegyeinek átvételével. Armand Gatti darabja, az Auguste Geai utcaseprő képzeletbeli élete egy sztrájkban megölt munkás életútjának tragikumát kívánja a szinpadra állitani, de mert a jelentéktelen kisember sorsában az iró nem tudja felfedezni azt a központi magot, amelynek kibontása az esetet nagyformátumú drámává tehetné, ok nélkül démonivá mitizált vagy naturalisztikus szürkeségben tartott életepizódok széttöredezett, kronológiailag többszörösen felforgatott, kusza szinpadra vázolásával igyekszik pótolni a hős alakjából és sorsából hiányzó, Illetve általa fel nem tárt nagy emberi-történelmi dimenziókat. François Billetdoux Mi van a világgal, uram? Forog uram cimü müve két kisembernek szimbolikus általánositásrs e formájában kevéssé alkalmas, bizzar sorsát igyekszik nagy, kozmikus drámává emelni az epikus dráma eszközeivel. Hősei végigmennek a második világháború egész poklán, brechti technikán nyugvó, szaggatott, elidegenített stílusban fogant jelenetek követik egymást, a két kisember