Sz. Szántó Judit: Korunk drámai formái (Színházi tanulmányok 13., Budapest, 1966)
III. Kísérletek a drámai forma kiszélesítésére: epikus és lírai törekvések a mai drámában
lis muzsika nélkül,A már többször idézett Erich Franzen pedig kijelenti: "Mármost természetesen kitűnő darabokat lehet irni egy meghatározott ideológiához való kötődés nélkül is.,, de egy olyan kicsiszolt technikát, mint a Brechté, csak akkor lehet értelmesen felhasználni, ha elfogadjuk a célt is, amelyet szolgál,., Brecht (az epikus színházat) a világ megváltoztathatóságába vetett ideológiai hitére alapozta, és talán igaza volt, amikor azt állította, hogy a világot a színpadi alkotás már csak akkor fogadhatja magába, ha megváltoztathatónak ábrázolja.Amikor összeomlott az ideológia, amelyben Brecht hitt, tovatűnt ez a lehetőség." Amilyen találó a ténymegállapítás,olyan torz persze a végkövetkeztetés; a nyilvánvaló cél,amelyről már szó is esett, az, hogy a brechti szemléletmód elavultságának bizonyításával (ámbár bizonyításra Franzen szerint a marxizmus korszerűtlensége már nem ls szorul) az abszurd drámák alapjául szolgáló világnézet fogadtassék el egyedül érvényesnek. A laza, összefüggéstelen, semmiféle szemléleti egység által össze nem fogott képeknek montázsszerü színpadra dobása, mint drámaírói módszer e józan hangok ellenére is előszeretettel használja ma fügefalevélnek Brecht nevét; függetlenül azonban Brecht életművének problematikus vonásaitól, Brechtnek ezekhez a kísérletekhez semmi köze nincs. Szondy Péter négy feltételben látja az arisztotelészi dráma létrejöttének lehetőségét és az epikus dráma térhódítását azzal indokolja, hogy ezek a feltételek a XIX. századtól kezdve fokozatosan elvesztek. 1. Az arisztotelészi dráma az emberek közötti kapcsolaton nyugszik; ennek helyébe a kapcsolatok meggyengülése, a teljes elszigeteltség lépett. 2, Az arisztotelészi dráma az emberek szabad elhatározásának princípiumán nyugodott; a mai világ Werner Egk: Musik-Wort-Bild. München I960. Albert Langen-Georg Müller, 255« o. 6 * Erich Franzen i.m. 98. ill. 101. o.
