M. Császár Edit: Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései (Színházi tanulmányok 12., Budapest, 1965)
A színpadi szövegmondás felidézése
pet játszhatott a nyelvi megbirálás elmaradásában az a körülmény is, hogy a kiejtés szépségét illetőleg bizony a német szinészet sem kényeztette el közönségét! Beszélni csak a Burgtheaterben tanitottak f sehol másutt, és nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy halljuk, amint itt Pesten, a XVIII-XrsC. sz. fordulóján a szászországi Schwarz végszavára bevág pl. a bécsi Augenstein és folytatja a Pesten született fiatal ZÖllnerek egyike. Amig tehát a hazai nyelvújítás az egész magyar értelmiséget érdeklő kulturális mozgalommá nem fejlődik, a "hogyan beszél?" kérdés valószínűleg fel sem merült senkiben. Azt is feltehetjük azonban, hogy Kelemen László és társai szövegmondásukban nem tértek el hallgatóik megszokott magyar nyelvétől. Közönségük csak a diéták ideje alatt került ki az egész országból, egyébként Pest vármegye .nemessége, pest-budai hivatalnokok és itteni magyar polgárok látogatták előadásaikat. Egy tájnyelvi területen belül élt színész és közönség. Ugyancsak homogén nyelvi szempontból a kolozsvári szini élet. Kolozsvári születésű, vagy Erdély más vidékeiről származó színészek játszanak, valamennyien egy kis közösségen belül kialakult magyar szót beszélnek. Az irodalmi nyelv fejlődése ugyanis az udvari kancelláriák nyelvéből indul el ; egységes az irodalmi nyelv a centralizált államokban, ahol már az irodalmiság hajnalán egyetlen kancellária szövegkincse vált általánossá. Ilyenek pl. Portugália, Franciaország. Megmaradnak a tájnyelvi változatok a szétforgácsolt, sok udvaru, sok kancelláriáju nemzeteknél /Uemetország; magyar és erdélyi viszonylatban Magyarország is. Nálunk, sajnálatos módon, a XVII. sz-tól csak az erdélyi fejedelmek és Rákóczi kancelláriája működik magyar nyelven; ezért is vált szükségessé később a tudatos, megfontolt nyelvújítás./. Erdély ebből a szempontból előnyös helyzetben volt, mert az állami ügyintézés nyelve sokkal tovább és sokkal mélyrehatóbban maradt magyar, mint