Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
I. A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉRŐL - 2. A színjáték művészetének néhány sajátossága - b/ A mondanivaló érzékeltetésének sajátos módja és közegei
tűnik, ismét egy kutató dramaturghoz, szinháztörténészhez forduljunk, Margret Metrichhez, aki az európai dramaturgia eszmetörténetéhez irott bevezetőjében igy határozza meg a dramaturgia és a színházművészet tárgyát és lehetőségeit: "'The proper study of mankind is man.* Pope-nak ez a mondata érvényes minden kor színházára is. Mindig az embert ábrázoló kép vetitődik a szinpadról a néző szeme és élménye elé. Az embert mutatják meg a világban, az embert egy olyan világban, amely döntésekre késztet, amely emberi 18 tartást követel, amelyet le kell győzni." S hogy egy magyar tudós véleménye is elhangozzék arról az állandó törekvésről, amelyből mindenféle színjátszás fakad: "ami belül van, kivül is legyen, az elérhetetlen távoli érzékelhető közelbe kerüljön, a mult ós a jövő jelenvalóvá váljék, elsősorban saját testünkben és ennek megnyilvánulásaiban." 19 * A világ teljességének jelentéssel teli ujjáalkotása egyetlen művészeti ágazatban a jelenlévő néző szemeláttára és fülehallatára: erre a feladatra vállalkozik évezredek óta a szinjáték művészete. Ehhez a teljességigényhez kellett és kell az alkotóknak a sajátos eszközöket megtalálni. Talán még emlékezhetünk Vörösmarty már idézett szép definíciójára: "a cselekvő élet képe". Sz a kép először az alkotókban magukban, mintegy belül, jelenik meg, alakul, rendeződik. Hogy ismét Hont Ferenc fogalmazását idézzük: "A valóságos drámai küzdelmet... az alkotónak már látomásában transzponálnia kell, át kell helyeznie az érzékeltetés, a szinpadi megvalósítás követelményeinek, adottságainak, körülményeinek és lehetőségeinek megfelelően."^ 0 * Az első lépés ehhez, a folyamat első fázisa a teljes élet egy jelentős szakaszának drámai mesébe foglalása. Sz még egyáltalában nem iro3 ?i Imi szöveg, inkább csak cselekmény váz, canavaccio, az angol szaknyelv plot-ja, a brechti elmélet Fabelja, amelyről a Theaterarbelt ben igy nyilatkoznak: "A Berliner Ensemble minden produkciója a meséből ("Fabel") indul
