Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
I. A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉRŐL - 2. A színjáték művészetének néhány sajátossága - b/ A mondanivaló érzékeltetésének sajátos módja és közegei
ki." * És nincs ez másképp az irodalmi megfogalmazás esetében sem: "...a hozzáértő drámairó alkotás közben világosan és szinpadi formában látja maga előtt az eseményeket, az alakokat és a hangsúlyt, amellyel teremtményei beszélnek, a gesztusokat, amelyekkel ezek beszédüket kisérik 22 és beleolvasztja mondatai felépítésébe." * De hasonló folyamat játszódik le akkor is, amikor a szinpadi rendező kezdi el munkáját: "...ugyanúgy látja a megrendezendő előadást, mint ahogyan a szerző látta még megírandó színdarabját." 2 ^* Világosan kell tehát látnunk, hogy ez az alkotó^ látomás még alapjában és lényegében szövegelőtti és sokszor megelőzi azt a döntést, amely a megvalósítás közegére vonatkozik majd. Ebből a szempontból igen érdekes és hasznos következtetésekhez lut el Üjfalus8y József, amikor a valóság zenei képének kialakulását tárgyalja, de amely következtetések talán éppen a szinjáték művészetének alkotói módszerével kapcsolatban nyerhetik el igazi értelmüket, jelentőségüket. Általában keresi ugyan az idézendő helyen a művészet specifikumát, de a sz injáték-alkotói látomás, kép szerepéről szólva, nélkülözhetetlennek tűnik, hogy itt kerüljön beiktatásra. Ezt mondja: "...fel kell vetnünk a kérdést: vajon nincs-e a közvetlen érzékelés, valamint a nyelvi-fogalmi általánosítás és gondolkozás szférája mellett valóban egy 'harmadik jelzőrendszer* is, a képi általánosítás, a nyelvileg meg nem fogalmazott képek közvetlen összekapcsolásának és általánosításának szférája, amely a művészi gondolkozás specifikus szférája lehet? Amelynek pszichológiai funkciója éppen a valóságnak mozgásában való közvetlen (majdnem azt mondhatnók: intuitiv!) tudomásulvétele, és a szubjektumra vonatkoztatása, létbiztonságának vagy bizonytalanságának az érzékelésnél általánosabb és messzetekintöbb, de a fogalmi-nyelvi gondolkodásnál közvetlenebb jelzése? Nem erre mutat-e a művészetnek, mint a képi általánosítás, a képi logika tudat-
