Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
I. A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉRŐL - 1. Dramaturgiák és színjátékok
Vörösmartyé, aki szerint "a dráma kicsinyben a cselekvő élet képe".^* Ugyanez a gondolat talán valamivel prózaiabban hangzik Benedek Marcellnélï "Ember és világ testi magjelenése: a dráma." * Pontosabbak azok a definíciók, amelyek a szinpadi megjelenítés sajátosságát is beleértik a "dráma" fogalmába, így Lukács Györgyé ("olyan irásmü, mely összegyűlt tömegben hatást akar létrehozni emberek között lejátszódó megtörténések által")vagy akár Sebestyén Károlyé az Irodalmi Lexikonban ("amely... elmúlt cselekményeket megjelenit... Szinpad nélkül a dráma éppoly halott, amily üres a szinpad dráma nélkül."), vagy akár as uj Magyar Irodalmi Lexikoné ("olyan irodalmi műalkotás, amelyben az iró mondanivalója legteljesebben szini előadáson, nézőközönség előtt érvényesülhet.") Félreértés ne essék, azt a meghatározást sem lehet teljes értékűnek tekinteni, amely kizárólagosan az előadás prakticista oldaláról szemléli a müvet, mint a század eleji amerikai Hamiltoné, aki szerint a dráma "olyan történet, amelyet színészek szinpadon, közönség előtt mutatnak be".^ # Nem elég pontos az a megfogalmazás sem, amelyben dráma és színház valamiféle egyenlőségjelet kap, mint például Sebestyén Önálló Dramaturgiá jában, aholis ezt mondja: H mig a festészet és a szobrászat a hasonlótlanok hasonlóságán alapszik... addig a drámában az embert ember (szinész) utánozza, a szót szó, a mozdulatot, gesztust mozdulat, gesztus."^* Sokkal pontosabb és a tényeknek megfelelőbb Nicoll gondolatmenete, amikor kifejti, hogy "szinház" és "dráma" egyáltalában nem azonosak és még ha közeli rokonságban is vannak egymással, mindegyiküknek megvannak a maga korlátai. A "szinház" jelentősen túlnyúlik a "dráma" határain, mig a másik oldalon a "dráma" terjed hasonló módon távolabbra, a "szinház" határain túlra. Nicoll tehát, véleményünk szerint, helyesen állapítja meg a két fogalom és az általuk jelölt terület részleges átfedését,egyDeesését. A hegeli meghatározás az élesebb megkülönböztetést képvi-
