Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - c/ A veszélybe kerülő ember: a dráma
rozó jelzőket lehet alkalmazni. "Vizuális területen a rokokónak, barokknak, biedermeiernek, szecessziónak, expresszionizmusnak és naturalizmusnak éppen a szinpadi megjelenései a legharsányabbak. Ami pedig az akusztikus környezetet illeti, megint csak a barokk operákat jellemzi a bravuráriák tobzódása, az extravagancia, a kései operettet pedig a cselekménytől független "zárt számok** rendszerének kialakulása, majd eluralkodása. Közismert továbbá az is, hogy Brecht "Verfremdungseffekt**je a szinpadi eszközök területén is igen következetes érvényesítésre törekedett. Az emberábrázolásban az "átélés" helyett a "megmutatás" útját szabta meg, a vizuális környezet megteremtésénél a játéktér "fehér" megvilágításával és távolabbi összefüggésekre utaló diszletjelzéseivel szintén a kívülálló megfigyelő számára kívánt jobb lehetőséget biztositani; az akusztikus környezet megteremtésekor pedig elvileg tiltakozott mindenfajta "kulináris" zene ellen és helyette olyan funkciót szánt az előadás során megszólaló zenének, hogy az a történteket mintegy idézőjelbe helyezze és a cselekményből kilépő szinész "song"-ja másodlagos esztétikai sikot teremtsen, megintcsak a megfigyelés, a szemlélŐ-itélkező nézés számára. A szatirikus dráma sem marad meg ábrázoló igényeiben az ember- és környezetábrázolás természetesen adott, arányaiban és jellegében változatlan lehetőségeinél. Az alkotói indulat adekvát előadásbeli tükrözése természetszerűleg vonja maga után az emberábrázolás különböző mérvű torzitását (megjelenésben, maszkban, jelmezben, mozgásban és beszédmodorban). Ilyenfajta torzitások, elrajzolások jelentkezhetnek azután és szoktak is jelentkezni a környezet vizuális szini kópében ós a zenei hangvételben is. Végül: az absztrakt és abszurd szinház az emberábrázolás és környezetábrázolás területén is lemond a törvényszerűségekről, az okozatiság érvényesitéséről. A szereplők az iró önkényét, pillanatnyi szeszélyét követve hol való-*