Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - b/ Emberközelbe hozott istenek: a mitosz-opera
Előbb-utóbb meg kellett indulniok visszafelé az uton: az istenek világától vissza az ember világa felé. A társadalmi törvényszerűségek, a Jó és a Eossz harca mintegy közelebb kellett, hogy kerüljön a felfogható világhoz és erre a középkor végétől két uton indult el a mitosz-operák dramaturgiája. Az egyik utat leginkább ugy jellemezhetnénk, hogy extrovert jellegű: a világi hatalomban testesiti meg az isteni világrendet, hódolattal és apoteózissal adódik. A másik ut befelé vezet, introvert jellegű és az egyéni erkölcs tájait igyekszik felderiteni. De mind a két uton lényegében azonos ábrázoló eszközt vesz igénybe, illetve tud igénybe venni: az allegóriát. A vallásos allegóriának már az i. sz. V. századtól van hagyománya, Aurelius Prudentius Psychomachiá jától kezdve, s ezt a tendenciát erősítette az egyházi szertartások lactioinak példázat-készlete, majd a feudális lovagvilág heraldikai megnyilvánulása is, végül a humanizmus és reneszánsz újra felfedezve az antik mitológiát, a régi isteneket is besorolta világmagyarázó képi készletébe. De igazi felhasználása a szinjátéktipusok birodalmában akkor kezdődött, amikor a középkor végével s a humanizmus hatására a töretlen istenhit megrendült s a kapitalisztikus fejlődés az absztrakciót a pénzgazdálkodás kifejlesztésével az eddiginél erőteljeseb66 ben lehetővé tette. Apoteózis és moralitás, extroverzió és introverzió az elvi alapja az újkori "mitosz" dramaturgiájának. Az ábrázolás tárgya itt természetesen megintcsak nem az "ember és társadalom", hanem inkább az ember és az is teni világrend. Ezt sugározza a szinen megjelenő szereplő stilizált mozgása, nem-emberi öltözéke, "beszélő" jelmeze és maszkja a maga könnyen felismerhető sztereotip megoldásaival, rang-, kor-, foglalkozásjelentő kellékeivel. Ez az allegorikus sztereotípia csakhamar vértelen, szürke sematizmusba torkollik. A "mese" vagy cselekmény itt is harc: az extrovert-introvert alapállásnak megfelelően vagy az