Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)

II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - b/ Emberközelbe hozott istenek: a mitosz-opera

Előbb-utóbb meg kellett indulniok visszafelé az uton: az istenek világától vissza az ember világa felé. A társadal­mi törvényszerűségek, a Jó és a Eossz harca mintegy köze­lebb kellett, hogy kerüljön a felfogható világhoz és erre a középkor végétől két uton indult el a mitosz-operák dra­maturgiája. Az egyik utat leginkább ugy jellemezhetnénk, hogy extrovert jellegű: a világi hatalomban testesiti meg az isteni világrendet, hódolattal és apoteózissal adódik. A másik ut befelé vezet, introvert jellegű és az egyéni erkölcs tájait igyekszik felderiteni. De mind a két uton lényegében azonos ábrázoló eszközt vesz igénybe, illetve tud igénybe venni: az allegóriát. A vallásos allegóriának már az i. sz. V. századtól van hagyománya, Aurelius Pru­dentius Psychomachiá jától kezdve, s ezt a tendenciát erő­sítette az egyházi szertartások lactioinak példázat-kész­lete, majd a feudális lovagvilág heraldikai megnyilvánulá­sa is, végül a humanizmus és reneszánsz újra felfedezve az antik mitológiát, a régi isteneket is besorolta világma­gyarázó képi készletébe. De igazi felhasználása a szinjá­téktipusok birodalmában akkor kezdődött, amikor a középkor végével s a humanizmus hatására a töretlen istenhit meg­rendült s a kapitalisztikus fejlődés az absztrakciót a pénzgazdálkodás kifejlesztésével az eddiginél erőteljeseb­66 ben lehetővé tette. Apoteózis és moralitás, extroverzió és introverzió az elvi alapja az újkori "mitosz" dramatur­giájának. Az ábrázolás tárgya itt természetesen megintcsak nem az "ember és társadalom", hanem inkább az ember és az is­ teni világrend. Ezt sugározza a szinen megjelenő szereplő stilizált mozgása, nem-emberi öltözéke, "beszélő" jelmeze és maszkja a maga könnyen felismerhető sztereotip megoldá­saival, rang-, kor-, foglalkozásjelentő kellékeivel. Ez az allegorikus sztereotípia csakhamar vértelen, szürke sema­tizmusba torkollik. A "mese" vagy cselekmény itt is harc: az extrovert-introvert alapállásnak megfelelően vagy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom