Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)
II. DRÁMÁK ÉS PROBLÉMÁK - c/ Az ember a társadalomban és a drámában
izzó humanizmussal -, azonban tény az, hogy a dráma totalitásán belül egyben elitéi minden politikai eszményt is. Igy azután, bármiféle konstruktiv nézet híján, nem tudja a Túszb an zajló küzdelmet egy szük nemzeti belügy napi aktualitású epizódjántulemelni.Ebből következik,hogy saját kitűnően, érdekesen, egyénien felvázolt konfliktusát sem képes öntörvényűén megoldani; a befejezés, amelyben a szegény kis angol katona egy eltévedt golyó áldozata lesz, a maga visszás esetlegességében legfeljebb azt a leszerelő és agnosztikus általánosságot illusztrálja, hogy minden politikai akció árát az ártatlanok fizetik meg. A Túsz képlete valahogy ugy fest, mintha Behan megnyitott volna egy nagyon érdekes, sokat igérő p erspektivát, hogy aztán a végén maga falazza el sehová nem vezető zsákutcának. c/ Az ember a társadalomban és a drámában A dühös fiatalok mozgalmának középpontjában az ember és a társadalom viszonyának felderítése áll, a második világháború- utáni évek angliai valóságán belül. Az eddigiekből talán kitűnt, miképpen közeledik az irók két csoportja ehhez a központi kérdéshez, hol igy, hol ugy vétve el a realista művészet kívánta eszményi egyensúlyt :az "uj bulvár"-hoz sorolható müvek az ember indokolatlan tulszinezésével, többé vagy kevésbé leválasztva őt létének társadalmi alapjáról; az uj, bár bizonyos értelemben "klaszszikusnak" nevezhető naturalisták pedig a társadalomnak miliőként való ködös abszolutizálásával. A következőkben olyan müvekről lesz szó, amelyek ezt az ideális egyensúlyt többé-kevésbé harmonikusan, társaikhoz képest minden esetre a legteljesebben, az ember és a társadalom ellentmondásos egységének ábrázolását többé-kevésbé megközelítve tudják megvalósitani. Emellett a döntő szempont mellett pillanatnyilag másodlagos jelentőségű, hogy ezek a müvek
