Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - VIII. A japán nő

1» Isteni játék, vagy imajátók; 2. Harci játék, amelyben egy harcos szelleme megjelenik; 3. "Parókás" darab, főszereplője nő; 4. Dómonjáték; 5. A jóakarat, igazság, udvariasság és bölcsesség erényeit hirdető játék; és a 6. "Jókiváneág játék" /csak fontos alkalmakkor/. Egy-egy mü dramaturgiája is bizonyos arányokat irt elő: 1 rész bevezetée, 3 rész bonyodalom,1 rész kibontakozás. /Körülbelül az ötfelvonásos európai dráma szerkezete./Esztétikai hatására nézve megkülönböztettek a ezemnek, a fülnek és az agynak szóló játékokat; közülük az utóbbi misztikus és misztifikáló jellege miatt még a beavatottak ezámára is szinte érthetetlennek bizonyult. A fő témákat a nemesség /szamurájok/ történelméből vették ée a legkülönbözőbb szellemfigurákkal tűzdelték tele. 11. Jellemekjés alakok

A Ez a szinjátéktipue nem ismer visszatérő törzsfigurákat. 12. Zenei elemek

x Fő hangszerük a nö-fuvola, amely követi a színész játékát ée kitölti a részek közti szünetet. Ezen kivül a zenekarban van még két kézidobos; az egyik puszta kézzel, a máeik fémgyüszüe ujjakkal játszik; a földön álló nagy dobot verőkkel ütik. Az egész zenekíséret mindvégig csak hangulati hátteret képez és szigorúan a Játék menetét, mozdulatait követi. Az énekesek a fentebb emiitett kettős funkciót töltik be. 13. A .iáték közönsége, Mint az eddigiekből is következik, a XIV. sz-tól kezdve majdnem teljeeen nemee, arisztokratikus, kivéve a "gyüjtéei" célzattal tartott előadáeokat, amelyekre a népet is beengedték. 14. Előzmények

i_a_játék_e

redete^ A nő Írott szójele kínai eredetű és "tehetség"-et, a tehetség "megmutatását", az "előadás"-t jelenti.Két közvetlen elődjéről tudunk: a XIII. - 100 -