Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - V. A commedia dell'arte

forgatták, 6őt a barokk színház ée a kifejlődő operajátszás erős hatása alá kerültek ée a látványosság hajszolását választották. A commedia dell*arte lényege azonban mindig is a ezlnée

z volt. A hanyatlás akkor jelentkezett, amikor ez a szinészközpontiság megszűnőben volt. A rögtönzött szöveg egy része /pl. a szerelmesek jelenetei/ irodalmi nyelven hangzott el, sőt a marinizmus hatása alá kerülve, cicomásán mesterkéltté változott. Az állandó maszkok és komikuE figurák határozott tájszóláeokban beszéltek; a korábbi időkben is már két vagy három különböző dialektusban, kóeőbb azonban nyolc-tiz dialektus /vagy idegennel tört nyelv/ is megszólalt egyetlen játék keretén belül. Ez már a bomlás jele volt. Az egyes szerepkörökben /innamorati,dottore stb./ felhasználható szövegelemek gyűjteményét /zibaldoni/ nyersanyagként használták. Egy-egy előadás általában három felvonásra tagolódott; a korban divatba kerülő hármas egység tanából a helyegység ée a 24 órás egység körülbelül adva volt. Már említettük a ezövegee "lazzi"-kat; ezek egy fajtája volt a mai ezinpadi gyakorlatban "Abgang"-nak nevezett,a színész hatásos távozását jelző "uecite" ée a jelenetzáró "chiusette", mely utóbbi rendszerint párosrimü verssorokat jelentett. 11. Jellemek^ alakok^ Már többizben emiitettük, hogy - szinte közhely - a commedia dell'arte lelke a cselekmény ós hordozói a tipi flss

l. az állandó "maszkok", akiknek állandóságát még külön aláhúzza az a tény, hogy egy-egy szinóez egész életén kereeztül ezeket a figurákat játezotta. Láttuk, hogy mintegy másfélszáz év alatt, részben színészdinasztiákon át, hogyan alakultak ki és hagyományozódtak ezek a tipueok. Rengeteg kutatás folyt ebben a tárgyban,különösen, ami az egyes figurák eredetét illeti. Arra is történt kísérlet, hogy bizonyos rendszert építsenek ki a figurák gazdag tömkelegében. Ugyanis az idők során nem csak 1015 fő figura alakult ki, hanem /sokszor városonként és év- 59 -