Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - II. Az atellana

Utóéletére nézve az elméletek egész sora próbálta bebizonyítani, bogy négy fő figurája lényegében a commedia deli* arteban élt tovább. Közvetlen összekötő elemet azonban nem lehetett találni. Inkább az a helyzet, hogy maga a színpadi atellana is több forrásból alakult ki, köztük olyanokból, amelyek maguk is régebbi humoros szituációk és közkeletű komikus figurák hordozói voltak (például a délitáliai phlüakész); olyanokból, amelyek minden nép életében és szinjátékkulturájában kialakultak, kölcsönhatás nélkül is feltételezhetően újra meg újra létrejöttek. - 31 -