Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - III. A Fastnacht spiel

III. A Fastnachtspiel 1. Az_ado

tt_időszak

x Az i. az. XIV. század végén kezd kikristályosodni a német nyelvterületen ez a szinjáték-tipus; a XV. században nyeri el irodalmi formáját és virágkorát; utóélete a XVII-XVIII. századig tart. 2. Az

i_adott_társa_dalom. A kései középkor Németországban a feudalizmus lassú felszámolásával és a kapitalizmus csiráinak kifejlődésével jár együtt. A hübériségellenes mozgalmakat a vároeok polgársága vezeti. Mivel a vallásos ideológia rendkívül erősen hat, ezért az elszakadási és önállósodási kísérletek is vallásos mozgalomban, a reformációban jelentkeznek a legerőteljesebben. Luther azonban a nagy német parasztháborúban a forradalmi tömegek ellen foglal állást: a fejedelmek és a városi patriciátus mellett. A Pastnacht spiel játóktipusa a skandináv államoktól Dél-Tirolig és Svájcig terjed; a különböző területeken található fejlődési viszonyok miatt más és más táreadalmi réteg hordozza. Ezért egyidejűleg tartalma, tendenciája ós formái ia mások. Négy fő központja: a/ az osztrák-bajor Alpok vidéke/idetartozik a sterzingi játékok csoportja/; b/ az alemann eredetű törzsek területe /idetartozik Schwaben és Svájc/; c/ Nürnberg és d/ egy északnémet terület Lübeck központtal. Ezek mellett még a Németalföldön, Dániában is található es a szinjátéktipus. 3. A játékaikalom,. Mint az elnevezés is mutatja, jórészt időponthoz kötött, farsangi játék volt. Évente egy-