Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)
A gyűlölet iskolája
keresztül egész a modernekig. Szándékkal nem a kommentátorokat, hanem a tragédiát, Shakespeare-t magát idéztük Richárd egyoldalú felfogása ellen. Fájdalom, a Nemzeti Szinház előadása e tekintetben Shakespeare-t nem idézi. Major Tamást én mai szinházi életünk egyik kiemelkedő alakjának tartom. Időnként azonban ugy vonzza a támadást, mint a célpont a nyilat. Ez az irás nem ennek a támadó kórusnak egy szólama. Röviden: Major Tamás Richárdja csak a pokolravalő gazembert mutatja be, a szánnivaló nagyszerű egyéniséget, a szépséget hiába vágyó, az életet, önön életét is gyűlölő embert nem. A gazembert igen, a tragikus gazembert nem. Először is az előadás eltagadja, vagy eltitkolja Richárd erényeit. Major Richárdjának senki sem hiszi el, hogy félelmetes katona, aki mesterlen bánik a karddal. Mozgásából, mozdulataiuól hiányzik az a fenséges erő, amely megérteti, hogy Saint Albans-nál az öreg Salisburyt háromszor vágta ki az ellenséges gyűrűből, hogy Bosworthnál "öt Richmondot n vágott le. Káromkodása nom egy királyi keserüségü lélek ádáz kitörése, hanem egy vicsorgó gnóm piaci veszekedése. Az ő Richárdja nem ád szint a kaméleonnak. Csak egy acsarkodó szine van, nagy megtévesztéseit nem eljátssza, csak elmagyarázza és csak az fogadja el, aki maga intellektuálisan tudomásul veszi a szerep, ilyen megmagyarázását. Az Annával való jelenet Shakespeare vakmerő színpadi vállalkozáséi közt is talán a legvakmerőbb. Sokan est még a Shakespeare-i elhihető erőnek sem hiszik el. Shakespeare itt kétségtelenül hozzászámította a jelenethez a színészt. Major azonban nem is igyekezett a jelenetet elhihetővé tenni. Meg sem kísérelte, hogy olyan lángoló, olyan igaz, olyan költői, olyan szenvedélyes legyen, hogy a nézőtéren ülő nő megreszkethessen és azt mondhassa: "Ejha! Ez bizony férfi a javából! Ha nem tudnám,hogy számításból teszi, magam is megszánnám!• (és ez a nő mindjárt többet tudna a hóditó céla, kiszámított férfi-vallomások természetéről.) Major úgyszólván semmit sem mutat Richárd lelkivilágából,abból a küzdelemből, amely a gazember-
